Meg kell állítani gazdasági leszakadást

Miskolc - Bajnai Gordon: „A bizalom helyreállítása a legfontosabb feladat a magyar gazdaságban és társadalomban...”„A mai Magyarország bizonytalanságát jelzi, hogy négy olyan tényező is megkérdőjeleződött, amelyben a rendszerváltás idején és az azt követő években össznemzeti konszenzus uralkodott – jelentette ki Bajnai Gordon volt miniszterelnök, a Haza és Haladás Egyesület elnöke az Észak-Magyarország csütörtökön este a miskolci City Hotelben megtartott gazdasági fórumán.

Mint elmondta, a kilencvenes évek elején közmegyegezés volt abban, hogy demokratikus legyen az államrend, legyen magántulajdon, a piac szabályozta a gazdaságot, de működjék a társadalmi szolidaritás. Ma mind a négy tényező esetében gyengült a megítélés. „Pedig az ország csak akkor tudja megnyerni az elkövetkező 10-20 esztendőt, ha a társadalmi közmegegyezést újra helyre tudja állítni. Ezen alapul a gazdaság lehetséges fejlődése is – szögezte le Bajnai Gordon.

Maradhat a recesszió

A volt miniszterelnök az országban zajló gazdasági folyamatokat úgy értékelte, hogy nemcsak tavaly volt recesszió, hanem annak van nagy valószínűsége, hogy ebben az évben is az lesz. Véleménye szerint fennáll a veszélye, hogy „Magyarország tartósan stagnáló, leszakadó pályára kerül". Megjegyezte, hogy amennyiben a gazdaságban nem áll be gyors és radikális fordulat, a vállalkozói szféra minden szegmense olyan állapotba jut, hogy onnan csak nagy áldozatokkal járó, komoly erőfeszítésekkel lehet újra bármiféle fejlődő pályára állni.

Elmondása szerint a gondok nem most keletkeztek. A kilencvenes években gyorsabb, sikeresebb, egyenesvonalúbb felzárkózást remélt az ország és – mint hangsúlyozta – „az első évtizedet meg is nyertük, hiszen első voltunk a keletközép-európai gazdasági teljesítményben, tőkevonzásban, a következő tizenkét esztendőben azonban belső és külső körülmények miatt elvesztettük minden előnyünket, a környékbeli országok, akik összességében a mienkhez hasonló cikkcakkos fejlődési pályát futottak be – gondoljunk csak Szlovákiára –, sokkal erősebb állapotban fogadták a gazdasági válságot.”

Kettészakadt az ország

Nagyon nagy gondnak tartja Bajnai Gordon az ország szakadékszerűen egyenetlen állapotát. Mint elmondta, 1995 és 2006 között 15 százalékkal kerültünk közelebb a Nyugathoz, de közben az ország belsőleg kettészakadt. Míg Budapest fejlődése 125 százalékra futott fel az EU-hoz képes, addig az északkelet-magyarországi régió mindössze 40 százalékot ért el úgy, hogy ebben például Miskolc fölfelé húzza az átlagot. Az egyik legnagyobb veszteségnek tartja a gazdaságpolitikus 1,2 millió munkahely megszűnését, amelyet a nagy erőfeszítések ellenére sem sikerül pótolni. A 2006-ban belépő kormány éles gazdaságpolitikai korrekciójának, a kiigazítás nagyon nagy ára volt, lelassult a gazdasági növekedés és ilyen állapotban, kezelhetetlen mértékű eladósodással állt az ország a válság küszöbén.

„A magyarok hozzászoktak a válságkezelésekkel járó fájdalmas kiigazításokhoz, egyetlen sztrájk, komolyabb demonstráció nem volt, de a 2010 a csalódás éve volt és elege lett az embereknek az ádáz háborúból. – mondta – Az akkor kormányra jutó erőknek a megszerzett kétharmad óriási lehetőség lett volna arra, hogy olyan, hosszan húzódó problémákat oldjanak meg, amelyhez a rendszerváltás óta eltelt időben nem volt ereje egyik kormányzatnak sem.” Bajnai Gordon úgy véli, ezt a lehetőséget elszalasztották, helyette tovább mélyült mind a gazdasági, mind a társadalmi szakadék is az országban.

Bizalomra van szükség

Véleménye szerint hiba volt, hogy az első évben a bevétel csökkenése ellenére nem csökkentették a kiadásokat, hanem a „családi ezüsthöz”, a nyugdíjmegtakarításhoz nyúltak és GDP 10 százalékát elköltötték adósságcsökkentésre, ám ez az árfolyamváltozások miatt csak 3-4 százalékos eredményt hozott. Hasonló hibának nevezte a külföldi tőkebefektetések megadóztatása, mert ezzel drámai mértékben esett vissza a beruházás. Ma már ott tartunk, hogy takarékossági okokból a meglévő eszközöket sem újítják fel a külföldi érdekeltségű vállalkozások.

A Haza és Haladás Egyesület elnöke szerint ma a legnagyobb hiány a bizalom: állam és állampolgár között, kisvállalkozó és gazdasági környezet között, munkavállaló és munkaadó között. Az elkövetkező időkben pedig a bizalom helyreállítása a legfontosabb feladat, helyre kell állítani a tisztességes kormányzás garanciáit.

A bankadó, ingatlanadó?

A fórumon részt vevő gazdasági szakemberek – mások mellett – a bankadóról és az ingatlanadóról kérdezték Bajnai Gordont, aki – többek között – elmondta, hogy a bankoknál keletkező extra profit megadóztatása nem újkeletű és nem is „ördögtől való”. De nem lehet ezzel bizonytalanságba kergetni a pénzintézeti rendszert, mert akkor nem lesz, aki a vállalkozókat finanszírozza. „Jelenleg a környező országokban sokkal több hitelt kapnak a vállalkozások, mint a válság elején. Nálunk csak 80 százalékos a szint, éppen ezért menekül a tőke az országból, mert nincs hitel. És ez főleg a kis és középvállalkozásokat sújtja.

Alkut kell kötni a bankokkal, hogy cserébe helyreálljon a hitelezés. Vissza kell hozni az országba a pénzt – jelentette ki. Az ingatlanadót – jelen helyzetben – nem tartotta elfogadhatónak a volt miniszterelnök, mert a devizahitelek bizonytalansága miatt nem terhelhetők tovább az ingatlantulajdonosok.

Szó volt az elmaradott térségek fellendítéséről is. Bajnai Gordon szerint olyan jól működő állami szervezet, mint korábban volt az ITD Hungary segítségével kell beruházókat vonzani a gazdaságilag leszakadt térségekbe. „Professzionális szervezet kell, amely ezt megszervezi, idetereli a külföldi tőkét. De újra kell szervezni az ezzel kapcsolatos egykapus ügyintézést, hogy gyorsabb és hatékonyabb legyen a tőke irányítása és tudatos térségfejlesztési programok is szükségeltetnek” – fejtette ki.

ÉM-SZB

Kérdések és válaszok

1. Vinnai Balázs, az IND Kft. ügyvezető igazgatója, a Maradj Miskolcon Alapítvány alapítója jelezte, hogy egy-másfél évtizede az elvándorlás az egyik legnagyobb gondja Miskolcnak. Megkérdezte, hogy miként lehet perspektívát adni a fiataloknak, hogy itt maradjanak?

Bajnai Gordon a jó minőségű, kvalifikált embereket alkalmazó munkahelyet, a minőségi oktatást nevezte fontos megtartó erőnek és egyben ipartelepítő tényezőnek is. Olyan klaszter- és innovációs politikát tart megvalósíthatónak, ami olyan gazdasági környezetet alakít ki, amelyből nem akar senki elmenni.

2. Dr. Stipta István, a Miskolci Egyetem általános rektorhelyettese a felsőoktatás lehetőségeiről kérdezett

Bajnai Gordon jelezte, hogy átfogó felsőoktatási reformra van szükség, alapos tervezéssel, az érintettekkel való konzultációval. Mint mondta, minden tartalékpénzt az oktatásra – azaz a jövő megalapozására – kellene költeni. Javítani kell természetesen az oktatás minőségét is.

3. Berényi Dániel kisvállalkozó, kerékpárváz-készítő a tőkehiányról, az uniós pályázati rendszer nehézkességéről beszélt. Felvetette, hogy lehet-e ezt jobban csinálni.

Bajnai Gordon elmondta, hogy igazság szerint nincs olyan uniós rendszer, amelyre nem mondanák, hogy nehéz, bürokratikus, hiszen az uniós közpénz elosztását – természetszerűleg – szigorúan szabályozzák.„A kisvállalkozóknak van a legnagyobb szükségük a gyors pénzre. Ezért is vezettük be annak idején az internet segítségével az automatikus pályáztatás. Ezt a megoldást most is hatékonynak tartom. De fontos, hogy objektív, jól áttekinthető feltételrendszer legyen, mert ez a korrupciós híreszteléseket is megelőzheti.”

4. Szőke Zoltán, építőipari vállalkozó a fizetési hajlandóság ingatagságát említette, körbetartozások megszüntetését firtatta.

Bajnai Gordon szerint újra kell szabályozni az ezzel kapcsolatos jogi környezetet. Megemlítette az Ausztriában működő „bizalmi kéz” rendszert, amely kiszűri a körbetartozást és javítja a fizetési fegyelmet.