Helyi közélet

2012.11.04. 11:46

Visszaépítenék a várat?

Tokaj - Műemléki védettséget kapott a tokaji vár és kiemelt védettséget a régészeti leletek.

Tokaj - Műemléki védettséget kapott a tokaji vár és kiemelt védettséget a régészeti leletek.„Vár állott, s most kőhalom.” Kölcsey Ferenc verssora igencsak ráillik a tokaji várra: szinte a föld színével lett egyenlővé a hajdani építmény, amikor az 1700-as években (hogy ne kerüljön idegen kezekbe) II. Rákóczi Ferenc leromboltatta. Utána kőbánya lett, 1954-ben ide épült a tiszalöki vízerőmű, úgyhogy a hajdani pazar épület teljesen elpusztult. Illetve elpusztult volna, ha nem kezdenek ásatásokat, melynek 2007 óta Makoldi Miklós tokaji régész a vezetője.

A közelmúltban újabb állomásához ért a történet, a vár kétszeres védettséget kapott. Egyrészt országos műemléki védettséget az örökségvédelmi hivataltól (új nevük Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ – a szerk.), ez a falakat védi. Másrészt kiemelt védelmet kapott maga a régészeti lelőhely is.

30 centi alatt

– Hatalmas jelentősége van ennek – jelentette ki Makoldi Miklós. A régész hangsúlyozta, a vár 22 helyrajzi egységre oszlik, ebből eddig kettőnek volt műemléki védettsége, most mind a 22 védett lett. –Így könnyebb lesz pályázatokat benyújtani, és az engedélyeztetési eljárások is egyszerűsödhetnek. A tokaji vár „felett” jelenleg nagyrészt lakóházak és gazdasági épületek állnak, a mostani döntéssel a vár épülete előtérbe kerül. Ez azt jelenti, hogy bármilyen 30 centinél mélyebb földmunkát kiemelten figyelnek majd a környéken. 

Kérdeztük, tervezi-e a város, hogy megszerzi az érintett területeket. Makoldi Miklós szerint mivel Tokaj belterületéről van szó, így kisajátításról szó sem lehet. Még akkor sem, ha a terület egy része közúton nem megközelíthető, és a közművek sem kiépítettek. – 2008-tól csak egyetlen telket sikerült megvásárolnia az önkormányzatnak. Rendezni kellene a tulajdoni viszonyokat is, hiszen 6-7 tulajdonosé a terület. Az önkormányzatnak erre biztos, hogy nem lesz pénze.

Rövid- és hosszútávon

Kérdeztük, vannak-e pályázati lehetőségek. Makoldi Miklós úgy látja, ehhez is a tulajdonviszonyok rendezésére lenne szükség. Azzal, hogy a tokaji vár most kiemelt régészeti lelőhellyé vált, Regéc és Füzér mintájára akár az állam is felvásárolhatná a területeket, s akkor milliárdos uniós pályázatok állhatnának rendelkezésre. Mindenesetre a vár bemutatására hosszú és rövidtávú tervek egyaránt léteznek. Nagyobb lélegzetű terv egy régészeti park létrehozása. Ehhez egy gyalogos hidat kellene építeni a Bordogon. A mostani árterületi erdő, „dzsungel” helyén rendezett zöldterületet alakítanának ki játszóterekkel, futópályákkal.

E parkos rész fő attrakciója lehetnének a tokaji vár feltárt részei. A közeljövő terveit 100 millió forint alatti összegből is meg lehetne valósítani. Bemutatható lehetne a vár keleti ágyútornya, a falak feltárása már befejeződött. A 3 méter 40 centi széles falak derékmagasságig való visszaépítéséhez 500 köbméter kőre lenne szükség, ez 50-60 millió forintba kerülne, mivel a Bodrogon keresztül kellene ideszállítani. Ha sikerülne megvásárolni azt az ingatlant, amelyen a vízparti merítőbástya áll (szép kis lőréses bástya a XVI századból, magyarázta a régész), akkor az is bemutatható lehetne, így a szárazföld felől is jól látható lehetne a vár.

Csontváz golyóval

A zajló régészeti feltárások kapcsán Makoldi Miklós elmondta nagyon sokat köszönhetnek az idei közmunkaprogramnak, amely során 15 közmunkás dolgozhatott a várnál. – Rá sem ismernének, mennyit változott a környezete. Megtisztították az elszaporodott aljnövényzettől, kitakarították a környéket, jó lenne, ha folytatódhatna a program. Meséli, nyaranta gyerekek jönnek segíteni az ásatásokra, az idén Erdélyből is érkeztek. S mesél az utóbbi idők legnagyobb leletéről is. – A gyerekekkel együtt egy csontvázat találtunk a külső vár egyik bástyájánál. Az oldalán feküdt, görcsbe rándulva, a jobb kezével a bal felkarját fogta. A hasában szakállas puskagolyót találtunk. Háborús helyzetben halhatott meg (1527-től határvár volt a tokaji, 1540-ig legalább tízszer cserélt gazdát), s épp hogy ráhúzhattak egy földréteget. Egyedülálló lelet, ilyet Magyarországon még nem tártak fel.

ÉM-HM

Tengeri kagyló a várárokban

Egy évvel ezelőtt ezt írtuk a várról szintén Makoldi Miklós nyilatkozata alapján: 1410 körül említik az írásos források először a tokaji várat, később, Mátyás korában a Szapolyai családé volt, olyan akkor, mint a visegrádi vár. Pazar berendezésű: cserépkályha-maradványok, csempetöredékek, reneszánsz gravírozott üvegkelyhek, aranyozott bronz kehelytalp került elő az ásatás során.– Olyan urak éltek ott – meséli Miklós – akik az Adriáról hozatták lakomáikhoz a tengeri kagylót, a várárokban találtuk a maradványaikat.A legértékesebb lelet ebből a korból egy oroszlános kályhacsempe, amelyet ma a tokai múzeum őriz. Később már ágyúgolyók, fegyverek a leletek,hiszen az 1500-as évek közepétől, az ország kettészakadása után erődítmény, határvár lett. Az 1700-as évekig létezett az építmény, amikor II. Rákóczi Ferenc leromboltatta, utána kőbánya lett. 1954-ben ide épül a tiszalöki vízerőmű, úgyhogy végleg, teljesen elpusztult.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában