Borsodi beszállítókat is várnak az autógyárak

Miskolc - Sikeres kapcsolatfelvételekre is lehetőséget adott a keddi beszállítói fórum.A Nemzetközi Külgazdasági Hivatal, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) és a NOAC Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter a sikeres beszállítói kapcsolatokra koncentráló szakmai programot tartott kedden a Népkerti Vigadóban. Dr. Szécsiné Bányai Ilona, a BOKIK nemzetközi kapcsolatok vezetője munkatársunknak elmondta, az üzleti kapcsolatok fejlesztését szolgáló rendezvényt a DANA Hungary Kft. kezdeményezte, mert szeretné partnerei számára biztosítani a hazai beszállítók által gyártott termékeket.

A rendezvényen elhangzott: a Mercedes magyarországi letelepedésétől sokan azt várták, hogy a biztos piacot jelentő autógyárak nagyobb arányban veszik igénybe a hazai gyártókat, azonban a Mercedes ebből a szempontból csalódást okozott. Olyan modell gyártása kezdődött meg Kecskeméten, amit már Németországban gyártottak korábban, a Mercedes így megtartotta régi beszállítóit. Mint dr. Szécsiné Bányai Ilona elmondta, ez önmagában nem jelent problémát, mert a hazai termelő cégek még mindig lehetnek beszállítói a beszállítóknak, illetve egy típusváltás után valószínűleg nagyobb lehetőségük nyílik a Merdedessel való együttműködésre.

Borsodi Zsolt, a győri DANA Hungary Kft. képviselője arról beszélt, hogy a tíz országban 15 céggel kapcsolatokat ápoló DANA nyolcvan százalékban külföldi beszállítókkal rendelkezik, ám évek óta dolgoznak azon, hogy szélesítsék magyarországi partnerkapcsolataikat. A DANA egyik legfőbb partnere az Audi, amitől megkövetelik az ISO/TS certifikációt, ám a beszállítóknak nem kötelező ezt a szigorú követelményrendszert teljesíteniük, elég, ha ISO9001-es minősítéssel rendelkeznek.

Csak a versenyképesek

Borsodi Zsolt munkatársunknak elmondta: ígéretes tárgyalásokat folytatott megyei cégekkel, volt közöttük olyan, amelyiket szívesen látnak Győrben. „Kilencezerféle alkatrész gyártására keresünk partnereket, ezért jobban szeretjük, ha ők maguk választják ki, mit tudnak és akarnak gyártani ezek közül”, mondta. A DANA főleg fémmegmunkáló cégeket keres, olyanokat, amelyek elő tudják állítani a kért alkatrészt, meg tudják munkálni, és hőkezelni is képesek azokat. A legtöbb cég az első két fázist még meg tudja csinálni, ám a hőkezeléshez szüksége van kemencére, ami darabonként 300 millió forintba kerül, de kettő kell belőle, mert mi van akkor, ha az első elromlik? – mondta Borsodi Zsolt. Éppen ezért a legtöbb hazai cég, ahelyett hogy beruházna a kemencékbe, a hőkezeltetést egy budapesti céggel végezteti el, ami megemeli a szállítási költségeiket – emiatt aztán már nem is tudnak a külföldiekkel szemben versenyképes ajánlatot tenni.

Felvetettük: ha a DANÁ-nak fontos, hogy több magyar beszállítója legyen, tudná-e támogatni a fejleszteni akaró, de a hazai banki kamatok miatt eleve kudarcra ítélt vállalkozókat mondjuk úgy, hogy megelőlegezi számukra a kemencére valót, amit azok „ledolgoznak”? Borsodi Zsolt szerint nem rossz az ötlet, ám kivitelezhetetlen, mert a DANA azt vállalta a megbízói felé, hogy beszerzi és raktározza a számukra szükséges alkatrészeket, így a cég vagyona főleg ezekben az alkatrészekben a raktárban áll.

Együttműködésben

„A legnagyobb gondot a gondolkodásmódban, az összetartás hiányában látom”, tette hozzá Borsodi Zsolt, majd elmesélt egy történetet: amikor a közelmúltban Szlovákiában tárgyalt egy alkatrészgyártóval, ő nem tudta vállalni a feladatot, mert nem rendelkezett a szükséges berendezésekkel, és nem tudott vagy akart beruházni. Azonban nem azt mondta, hogy itt a vége, búcsúzzunk, hanem egy cetlire felírta az onnan tíz kilométerre lévő konkurense nevét, címét, mondván, próbálja meg ott, ő hátha meg tudja csinálni. A magyar vállalkozók többsége inkább a nyelvét harapta volna le, mintsem hogy megrendeléshez, s ezáltal bevételhez segítse az üzleti ellenfelét, a szlovákiai gyártónak viszont az volt a fontos, hogy az üzletet – ha ő már nem tehette – szlovákiai cég teljesítse, ami ott hazai munkahelyeket, hazai bevételt jelent.

ÉM-SZP