A kultúra mellett gazdálkodhatnak is

Miskolc - Gazdasági társasággá alakulnak a miskolci kulturális intézmények, a színház csak később...Minden marad a régi, ami a neveket illeti, csak mögé kerül: nonprofit kft. Így a Miskolci Szimfónikusok, a Csodamalom Bábszínház, a Miskolci Galéria, a Városi Könyvtár és a Miskolci Kulturális Központ is gazdasági társasággá alakul januárt 1-től. Plusz egyként pedig a Miskolci Nemzeti Színház is csatlakozik ehhez, de a teátrum csak február 17-től. Mint megtudtuk: ezen gazdasági társaságok tulajdonosa 100 százalékban az önkormányzat marad, elbocsátást nem terveznek, és az intézmények jelenlegi vezetői is maradnak a helyükön, csak ügyvetőkké válnak. Kivéve Halasi Imrét, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatóját, ő évad végén távozik, a színházi vezetői posztra pedig már novemberben pályázatot írnak ki.

„Az önkormányzat finanszírozási lehetőségei szűkültek, a kultúra területén piaci körülmények és komoly versenytársak jöttek létre, előtérbe kerültek a külső források és az európai uniós elvárások” – ezekkel a szavakkal indokolta dr. Kriza Ákos polgármester azt, hogy miért szükséges a városi kulturális rendszer átalakítása. Hozzátette: ezen a területen is fontossá vált a szponzoráció, marketing. Hangsúlyozta: a művészeti- és közművelődési intézmények feladatait meg kell őrizni, a kötelező önkormányzati feladatokat meg kell tartani, sőt bővíteni kell. Ehhez a város továbbra is biztosítja a forrásokat, de lehetőséget kell adni ahhoz, hogy az intézmények más, piaci tevékenységből is kiegészíthessék bevételeiket – fogalmazott. Azaz: a miskolci kulturális intézmények piaci szereplővé is vállnak.

Nem szükséges?

A polgármester szerint a gazdasági társaság forma mind a tulajdonos, mind az intézmény és dolgozói részére a jelenleginél hatékonyabb gazdálkodást, üzemelést tesz lehetővé. Így ugyanis több pályázati lehetőség nyílik az intézmények előtt, illetve ezentúl áfa-alanynak minősülnek, így visszaigényelhetik azt.

Az Észak-Magyarország kérdésére, hogy készült-e az átalakulást megalapozó gazdasági számítás, és ha igen, akkor ezt megtekinthetjük-e, a következő választ kaptuk: „Nem készült ilyen számítás, mert nincs szükség ilyenre. Már városokban, például Pécsett már megtörtént az ilyen jellegű átalakulás, ezek alapozzák meg a miskolcit.”

A polgármester arra is kitért, hogy fontosnak tartja a zárolás feloldását azon intézményeknél, ahol a kevesebb pénz az állami normatíva csökkenését is eredményezheti. Hogy mikor oldják fel? „Akár év végére is...” – érkezett a válasz.

Mit várnak el az új színigazgatótól?

A Miskolci Nemzeti Színház a plusz egy lett a a kulturális intézmények „csapatában”. Ennek oka – mint a polgármestertől megtudtuk –, hogy az igazgató, Halasi Imre évad végén távozik a színház éléről. Újra feltettük kérdéseinket dr. Kriza Ákosnak: kinek a feladata lesz a következő, 2012/13-as évad tervének elkészítése. Most választ is kaptunk: novemberben kerül a testület elé a színház vezetésére kiírandó pályázat, így jövő év elejére arról is döntenek, hogy ki lesz az új igazgató.

Az Észak-Magyarország kérdésére, hogy a pályázat igazgatót keres majd a teátrum élére, vagy megfogalmazza vele szemben a város elvárásait is, a polgármester válasza az volt: a pályázati kiírás készítését most kezdték el, de benne lesz az is, mit vár el a fenntartó az új vezetőtől.

ÉM-NSZR

Pécsett hogyan működik?

A miskolci önkormányzat szerint Pécsett már hasonló rendszerben működnek a kulturális intézmények. Megkérdeztük az ottani hivatalt erről, egészen pontosan arról, mennyire sikeres ez a forma, mennyivel gazdaságosabb azóta a működésük. A hivatal szóvivője, Gál Orsolya későbbre ígért választ.