Fej-nyaki rák ok: a környezeti ártalom

Minthogy korai stádiumban semmilyen tünet

nem utal a betegségre, és egyelőre

nem áll rendelkezésre

szűrővizsgálatokra alkalmas

költséghatékony módszer sem,

a fej-nyaki rákos esetek jelentős

hányadát késői

stádiumban ismerik fel.

A daganat panaszok alapján

történő

kórismézéséhez vezető

tünetek között leggyakoribb a

fájdalom, a rekedtség és a

nyelési nehezítettség, de a

betegek gyakran csak nagy nyaki

növedékekkel (duzzanattal,

daganattömeggel) fordulnak először

orvoshoz, ami már nagyon előrehaladott

állapotot jelez.

Nem örökölhető

A fej-nyaki rákok megjelenése legnagyobb

részt a 40 év feletti korosztályt

fenyegeti. A betegség előfordulási

gyakorisága a férfiak körében

kétszer nagyobb, mint a nők

között.

Az életvezetési, környezeti

és munkahelyi kockázati

tényezőkben az elmúlt

évtizedek alatt bekövetkezett

kedvezőtlen változások miatt

jelentősen megemelkedett az ilyen

megbetegedések száma az iparilag

fejletlen országokban.

Sajnálatos tény, hogy hazánk a

szájüregi, illetve a fej-nyaki daganatos

betegségségek terén mind az

előfordulási gyakoriságot, mind a

halálozást illetően

világelső.

Ugyanakkor a fejlettebb országokban a

legfontosabb kóroki tényező, a

dohányzás elleni

felvilágosító kampány

eredményeképpen fokozatosan csökken

az évenkénti előfordulások

száma.

 A fej-nyaki rákok kockázati

tényezői a külső

körülményekkel kapcsolatosak, a

betegség előidézésében

az öröklődésnek alig van szerepe.

A családon belüli halmozott

előfordulás az életvezetési

minta átvételével, illetve a

passzív dohányzás

kártékony hatásával

magyarázható.

Van-e esély?

A fej-nyaki rákok többsége nehezen

kezelhető daganat-féleség, a

kedvezőtlen halálozási

arányszámokat az utóbbi

néhány évben ennek ellenére

(kismértékben) javítani lehetett a

növekvő hatékonyságú

terápiás lehetőségek

terjedésével.

A fej-nyaki rákos betegek átlagos

túlélési

valószínűsége 10-60

százalék között változik

a daganat elhelyezkedésétől

függően, ha a beteg a napjainkban ismert

legjobb kezelést kapja. Ez a

valószínűség az

idejében kórismézett betegek

körében elérheti a 90

százalékot.

hatások

A betegség

kialakulásának

valószínűsége

annál nagyobb, minél hosszabb

időn át hatnak a

külső kockázati

tényezők, ezért

(„közvetett módon”)

az életkor fontos kockázati

tényező. Ártó

tényezők: a

dohányfüst (elsősorban). a

marihuána füstje az

alkoholfogyasztás a poros

levegő (kellő munkavédelmi

rendszabályok

hiányában fokozott

kockázatot jelentenek a

fafeldolgozó- és

papíripari valamint a textilipari

munkahelyek a fűrészpor

és egyéb

kisméretű

farészecskék, illetve a

szöveti szálak miatt,

továbbá a nagyvárosok

szennyezett levegője (az

ártalmas kémiai

vegyületek és a

porszemcsék révén).

egyes vírusok, mint a HPV és

az Epstein-Barr Megjegyzés: A

víruseredetű daganatokra

jellemző, hogy nem dohányos

és absztinens

egyéneknél is

felléphetnek A vírusos

eredetű betegség

kórlefolyása valamivel

kedvezőbb, mint az alkohol

és/vagy dohányzás

áltat előidézett

esetekben.