A bor drágul, de nem a termelőnél van a haszon

A bor és szőlő ára az agrár-, illetve feldolgozott mezőgazdasági és kertészeti termékek körében tapasztalható emelkedéshez képest jóval kisebb ütemben nőtt, az áremelés pedig elsősorban az új évjáratú boroknál volt jellemző – állapították meg az elmúlt év utolsó negyedévét leíró Takarék AgrárTrend Indexet összeállító MKB Bank és a Takarékbank agrár- és élelmiszeripari üzletágának szakértői.  

A szakemberek meglátása szerint a szőlő-bor termékpálya helyzetét segítette, hogy tavaly erős volt a turizmus, ami növelte az eladásokat, de az orosz–ukrán háború közvetett hatásaként esetenként például nehézséget okozott a palackbeszerzés.  

A szőlőtermelők és a borászok számára azonban nemcsak az ukrán-orosz háború, hanem a tavalyi történelmi aszály is nagy kihívást jelentett, amit tetézett a borárak körüli helyzet

Egyoldalú lépés 

Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke szerint a kereskedelmi láncok több esetben egyoldalúan növelték árrésüket. Így a fogyasztók a borárak növekedését tapasztalták, amiből a magyar bortermelők nem részesültek. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból az látszik, hogy gyorsult a borok polci árának emelkedése – igaz, a statisztikai hivatal által figyelt termékek közel sem fedik le a teljes piacot, de a az egyéb borkategóriákban is érzékelhető az árak növekedése. A KSH asztali bor kategóriában, 1,5–2 literes palackos kiszerelésben méri a fogyasztói árakat – külön a fehér-, illetve a vörösborokét, valamint az 1,75 literes palackos édes fehér pezsgőkét. Ezekben a kategóriákban 2021-ben még 4,9, 6,4, illetve 2,8 százalékos volt az áremelkedés mértéke, tavaly pedig a figyelt fehérborok 13,5, a vörösek 15,1, a pezsgők pedig 12,8 százalékkal drágultak.  

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint indokolt lenne a jelentősebb szőlőáremelés, hiszen a fogyasztók ugyan drágábban jutnak hozzá az innivalóhoz, de a haszon a kerekedelmi láncoknál marad, a szőlő és bortermelők nem részesülnek a plusz haszonból.

Tokaji dillemmák 

Érdekesség, hogy az oltalom alatt álló, eredetmegjelöléssel ellátott borok közé tartozó tokaji fehérborok termelői értékesítési átlagára belföldön 20, az exportpiacokon pedig 19 százalékkal nőtt. Nominálisan viszont hatalmas különbség van az itthon és a külpiacokon elért átlagár között: belföldön 125,4 ezer, az exportpiacon viszont csupán 76,2 ezer forint a hektoliterenkénti átlagár. A szakemberek szerint ezzt az ellentmondást mndenképpen fel kellene oldalni.