Munkában, de védettség nélkül

Az átoltottság növekedésével egyre több lehetőség nyílik meg azok előtt, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek. A szolgáltatások újranyitásával a munkáltatók is várják a munkavállalók visszatérését, és tervezik új kollégák felvételét.

Munkáltatói igény

A vendéglátás területén a nyári idény közeledtével sok ezer új álláshely nyílik meg a szezonális munkákra is, így a diákmunka-közvetítő és -kölcsönző cégek igyekeznek olyan dolgozókat ajánlani, akik megfelelnek a megrendelők elvárásainak. A Meló-Diák központjában arról tájékoztattak: miután a fiatalok Covid elleni oltása még csak a napokban kezdődik meg, ezért a munkáltatók eddig nem fogalmaztak meg védettségi elvárásokat a diákokkal szemben. A közeljövőre nézve azonban továbbra is nyitott a kérdés: kérhetik-e a védettség igazolását a munkáltatók, illetve lehet-e a védettség a foglalkoztatás feltétele? Azaz: jogszerű-e a védettséggel rendelkezők és nem rendelkezők megkülönböztetése?

A PwC Magyarország felmérése szerint a munkavállaló védettségi igazolványáról már most sok munkáltató érdeklődne. Szakértőik, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda jogászai azonban leszögezték: általánosságban nem tudakozódhatnak a Covid elleni védőoltás meglétéről, és ennek elmaradása miatt hátrányos jogkövetkezmény sem alkalmazható. Annak viszont nincs akadálya, hogy extra szabadnap kiadásával ösztönözzék az oltási kedvet.

A munkáltató csak olyan adatot kérhet munkavállalójától, amely – többek között – a munkaviszony létesítése vagy teljesítése szempontjából lényeges. Hogy mi minősül lényeges adatnak, azt már nem határozza meg a jogszabály. Támpontot nyújthat viszont a nemzeti adatvédelmi hatóság április elején megjelent ajánlása, amely kimondja: a munkáltató jogszerűen akkor kérdezhet rá a védettségre, ha igazolni tudja annak munkajogi, munkavédelmi és munkaszervezési céljait. Ilyen indokok lehetnek például a munkaköri feladatokhoz, munkakörnyezethez kapcsolódó kockázatok.

Mérlegelni kell

A személyes találkozást igénylő munkakörök esetén – amilyen például a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, ügyfélszolgálatok – elképzelhető, hogy az oltás hiánya jelentősen akadályozni fogja a munkavállaló foglalkoztatását eredeti munkakörében. Nehezen is elképzelhető, hogy ha egyes szolgáltatások igénybevétele védettségi igazolványhoz kötött, ugyanez ne lenne elvárható az azon a területen dolgozóktól. Még ha a Magyar Turisztikai Ügynökségnek a turizmus újraindításához elkészített jog­értelmezési összeállítása is azt rögzíti: miután egyetlen munkakörben sem tették kötelezővé a koronavírus elleni védőoltást, az ma mindenki, köztük a vendéglátósok számára is önkéntes.

Nyáron a diákok tömeges foglalkoztatása szintén indokolhatja, hogy a munkaadók elsősorban olyan fiatalokat keressenek, akik már védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, mert így tudják leghatékonyabban védeni saját munkavállalóikat, illetve ügyfeleiket.

Egyenlő bánásmód

„A védettségi igazolvány kapcsán továbbra is a legfogósabb kérdéskör az egyenlő bánásmód szabályainak való megfelelés. Előfordulhat például, hogy a munkáltató a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők számára a közösségi, szociális helyiségek használata során továbbra is létszámkorlátozást alkalmaz, vagy rendszeres tesztelést ír elő számukra, ugyanakkor a védettségi igazolvánnyal rendelkező munkavállalók esetén ezek a korlátozások már nem indokoltak” – magyarázta Zsédely Márta ügyvéd. Ilyen esetekben mindaddig nem beszélhetünk az egyenlő bánásmód sérelméről, ha a munkáltató bizonyítani tudja, hogy intézkedésének észszerű indoka van, illetve éppen az eltérő bánásmód biztosítja a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők munkahelyi egészségét. Fontos megérteni azonban – hangsúlyozta a szakember –, hogy a járványhelyzetben egy munkahelyi környezetben az eltérő munkáltatói intézkedések megengedettek, főként, ha ezek közegészségügyi érdekeket szolgálnak.

A munkaviszony megszüntetését mint végső eszközt ugyanakkor csak akkor lehet jogszerűen alkalmazni – hangsúlyozta a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza –, ha a munkáltató mindent elkövetett, hogy munkaszervezési vagy munkavédelmi intézkedésekkel a munkaviszony fennmaradjon, de ennek ellenére a védettség hiánya annak egyértelműen akadálya.