Nyitott a megye a hadiipari fejlesztésekre

A hadiipari fejlesztési lehetőségekről, valamint a toborzás és a honvédelem helyzetéről tárgyalt Budapesten Csöbör Katalin, Miskolc és térsége országgyűlési képviselője Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel.

Megbeszélés a miniszterrel

– Még januárban állapodtunk meg Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel abban, hogy a védelemipari fejlesztésekből Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye is részesül – mondta el kérdésünkre a miniszterrel történt találkozót követően Csöbör Katalin, a Fidesz megyénkbeli országgyűlési képviselője. – Akkor abban állapodtunk meg miniszter úrral, hogy feltérképezem a térségben azokat a cégeket, vállalkozásokat, amelyek eszközállománya, gépparkja alkalmas arra, hogy részt vegyenek a fejlesztésekben.

– Más dolgok mellett ezen beruházási lehetőség apropójaként találkoztam Benkő Tibor honvédelmi miniszter úrral – fogalmazott a képviselő. – Ahhoz, hogy komplex módon tudjuk kezelni a védelemipart, hogy megfelelő cégeket, vállalkozásokat tudjuk megszólítani Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, fontos, hogy megismerjem a fejlesztésekhez kapcsolódó igényeket. Nagyon sokat nyomhat a latban, hogy a Miskolci Egyetemen folyó gépész- és anyagtudományi mérnökképzés révén a magasan képzett szakembergárda is könnyen biztosítható például fegyveralkatrészek gyártásának beindításához. A fejlesztések pedig technológiát, tudást, munkahelyeket és jelentős bevételt hozhatnak.

Van mire alapozni

– A megbeszélésen természetesen ezen kívül szó esett a toborzás helyzetéről és arról, hogy Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye miként tudna bekapcsolódni a Honvédelmi Minisztérium 14–18 éves korosztály számára indított kadétprogramjába – emelte ki Csöbör Katalin.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye komoly hagyományokkal rendelkezik a fémmegmunkálásban, gépiparban és a vegyiparban is, így van esélyünk rá, hogy itt legyenek fegyvergyártásban közreműködő gyárak, üzemek. Ráadásul a hadiiparban jelentős szerepet játszottunk a szocialista időszakban, az egykori Diósgyőri Gépgyárban fegyvergyár működött, Sajóbábonyban, a vegyipari komplexumban pedig lőport állítottak elő egykor.

A dolgok alapja egyébként az, hogy Magyarország NATO-tagsága azt a kötelezettséget is magával hozza, hogy költségvetésének 2 százalékát védelmi célokra kell költenie. A mostani kormány látta meg a lehetőséget, hogy a NATO által kötele­zően elvárt, védelmi költségvetés nemcsak „egyszerű” kiadásként jelenhet meg, hanem komoly ipari és gazdaságfejlesztési program motorja is lehet egyben. A szakemberek gyakran emlegetik párhuzamként az autóipart, ahol három évtizede a régió utolsói között kullogott Magyarország, és mára már a világ vezető gyártási helyszínei között tartják számon. Ilyesfajta siker­sztorit tartogat a kormányzat a hadiipar számára is.

Vidéki gyártóbázisok

A hazai hadiipari fejlesztések központjai is kezdenek körvonalazódni. Az egyik centrum például Kiskunfél­egyházán lesz, ahol cseh licenc alapján pisztolyokat, gépkarabélyokat állítanak elő. Azt is tudjuk, hogy komoly bázis jött létre Zalaegerszegen, ahol harckocsikat állítanak elő, és korszerű tesztpálya is létesül. Mindkét gyártóbázisnak alkatrészekre és a fegyverek működtetéséhez lőszerre van szüksége. Mindehhez csatlakozhatna Borsod-Abaúj-Zemplén.

(A borítóképen: Csöbör Katalin Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel tárgyalt)