Levelek a Jézuskának

Nagy-Hankó Krisztina újságíró családjában idén a sokéves műfenyőt épp igazi váltja fel. 

– A telkünkön van egy kivágásra érett fenyő, óriási luc, ő lesz a karácsonyfánk. Még nem tudjuk, hogyan visszük be a lakásba, de ha ez meglesz, biztosan nagyon szép lesz. A gyerekek már nagyon várják, mert eddig csak műfenyőjük volt. Ők még hisznek a Jézuskában, írtak levelet is neki, és nagyon várják azt is, hogy mi lesz majd a fa alatt – mondta Krisztina, majd nevetve hozzátette, hogy igyekeztek „leboltolni” az ajándékhozóval a kéréseket. 

Az ünnepi menü elkészítésében Krisztina anyósa is részt vesz: 

- Munkamegosztás van. Halászlé biztosan kerül az asztalra, mint minden évben, és az elmaradhatatlan édességek, a bejgli és a zserbó is megsül karácsonyra.

Közös futás hófödte tájon

Pap Gyula újságíró speciális helyzetben van idén, a családi programok mellett hivatására is időt kell szánnia, hiszen karácsony hetében ő az ügyeletes újságíró.

- A mi famíliánk karácsonya a mozaik családok szokásos „über-szervezettsége” mellett zajlik, gyakorlatilag az isten se tudja, ki mikor ér rá, de a végén mégis összefutunk, és az ajándékok is utolérik a célszemélyt. Tekintettel arra, hogy számunkra - ahogy sok más embernek - nem csak ilyenkor, az ünnepek alatt szeretjük egymást, a karácsonyi megemlékezés csúcsprogramja sok esetben egy közös futás esetleg hófödte tájakon. Persze várjuk csakúgy, mint az új évet, amikor majd eggyel többet kell írni az évszámhoz – mondta Pap Gyula.

Szenteste csillagszórókkal

Detzky Anna újságíró szülei máriabesnyői otthonában tölti együtt családjával a karácsonyt, ahol közösen díszíti fel a fát. 

– Én kötözöm a szaloncukrokat, azután anyukámmal együtt díszítjük a karácsonyfát. Mire hazaérek, ő már általában elkészíti a süteményeket, de idén szeretnék én is vinni kókuszos tekercset – árulta el kollégánk. - Szenteste csillagszórót gyújtunk, elénekeljük a „Mennyből az angyalt” és átadjuk az ajándékokat. Utána vacsorázunk. Nálunk hagyományos karácsonyi menü az aszalt szilvás pulykamell. Szokott lenni az ünnepek alatt még töltött káposzta, csirkemáj, hal és káposztaleves is. Templomba is megyünk az ünnep első vagy másodnapján délelőtt, és egy új szokást is bevezettem, mert mi ugyan reformátusok vagyunk, de Máriabesnyőben van egy nagyon szép kegytemplom, ahová el szoktunk menni éjféli misére is.

Megáll az idő

Hegyi Erika újságíró is alig várja már, hogy ahogyan ő fogalmazott, „megálljon az idő”.

– Mivel a szerkesztőségben én szervezem az ünnep előtti jótékonysági akciókat, lelkileg felkészült állapotban ér a karácsony minden évben – kezdi Erika. – Bár nehéz folyamatosan türelmesnek és békésnek lenni, hiszen rengeteg teendő és szervezési feladat adódik ilyenkor. Nagy boldogság, hogy a felnőtt lányaim hazajönnek, egyikük sem él már Miskolcon. A karácsony nálunk „megállt az idő” hangulatban telik. A lányok, ugyanúgy mint gyerekkorukban, kidíszítik a mézes sütiket, rengeteget nevetgélve közben egy-egy kacska mintán és bosszankodva, ha eltömődik a habzsák. A szaloncukrokat akasztóval ellátni egyikük sem kedveli, de közös erővel azért ez is sikerül. Ha közeleg az est, azt tanácsoljuk nekik, hogy menjenek a szobájukba, öltözzenek fel szépen, mert az angyalok csak akkor tudnak berepülni az ablakon, ha nincs senki a karácsonyfa közelében. Csengettyű hangja jelzi, ha az angyalok már messze járnak. Körülálljuk a karácsonyfát, és hagyományos, karácsonyi énekeket éneklünk a felvételről szóló kórussal együtt. Aztán csillagszórót gyújtunk, és átadjuk az ajándékokat. Örülünk. Én sokszor nem is az ajándéknak, hanem inkább annak, hogy itt vagyunk ebben az évben is együtt, egészségben, békességben, nagyobb gondok nélkül. Szenteste a menü sült pisztráng és krumplisaláta. A karácsony többi napját a rokonokkal töltjük.

Boldogok

Horváth Imre szerkesztő nagylánya 20 éves, 9 éves fia és 8 éves lánya pedig a „kicsik” a családban. 

- A kicsik még elhiszik, hogy a Jézuska hozza az ajándékot. (És reméljük, hogy ezt most nem olvassák – a szerk.) Ők részt vesznek a fadíszítésben is, december 24-e nálunk csak a szűk család ünnepe. Míg a gyerekek egy másik szobában játszanak, becsempésszük az ajándékaikat, aztán csilingelés hallatszik, hogy megérkezett a Jézuska – sorolja Imre. - Gyerekkoromban a szüleim igyekeztek mindig a legjobbat megadni nekünk, tradíciókat építettek az ünnep köré, de nem voltak gazdag karácsonyaink. Ezt én gyerekként természetesen nem érzékeltem, mert annak örültünk, ami volt, de emlékszem, amikor egyszer egy osztálytársam azt mondta, hogy autópályát kapott, akkor nem is tudtam pontosan, hogy az milyen is lehet – emlékezett vissza. – Mi minden évben azt kérjük a gyerekektől, hogy írjanak a Jézuskának levelet. Nyilván vannak benne teljesíthetetlen dolgok is, és nem azt tartom fontosnak ma sem, hogy drága ajándékok legyenek a fa alatt, de jó érzés, mikor látom, hogy milyen boldogok, amikor megkapják. A kislányom azt mondta néhány napja, hogy reméli, hogy amit listába leírt, abból lesz, amit elhoz majd neki a Jézuska, de rögtön hozzátette, hogy: „Tudom én apa, hogy nem az ajándék fontos karácsonykor, hanem hogy együtt vagyunk!”.