Sárospataki diák New Yorkban (videóval)

Még a pandémia alatt nevezett a versenyre, a "Golden Classical Music Awards"-ra, majd nemrégiben a Carnegie Hall-ban is fellépett Téglás Botond, aki egyedüli magyar indulóként képviselte az országot. A tizenkét éves fiú korcsoportjában arany minősítést kapott.

- Ez egy többfordulós nemzetközi zenei verseny volt, amelyre még a pandémia alatt lehetett nevezni, videót kellett beküldeni – emlékezett vissza Téglás Zsolt, Botond édesapja. Fia bekerült a döntőbe, így New York-ban is megmutathatta tehetségét. - Ő nem csodagyerek, vagy egy zseni, csak egyszerűen szereti a zenét. Sok munkája is van benne, hiszen napi 1-2 órát gyakorol, ugyanakkor sokat játszik a barátaival, kutyázik és biciklizik, mint bármelyik más hasonlókorú gyermek – mondta az édesapja.

Téglás Botond már ötévesen elkezdett hegedülni. Azóta számos hazai fellépés mellett szerepelt már Ausztriában, Szlovéniában, Olaszországban, Lengyelországban, Romániában, Ukrajnában, Bulgáriában és Szlovákiában is. Többek között fellépett már a Kossuth-díjas Rolla Jánossal, a Liszt-díjas Pál Istvánnal és az elismert olasz hegedűművésszel, Enrico Balbonival.

A közös zenélés öröme

Botond a sárospataki Farkas Ferenc Művészeti iskola diákja. Ma már Bécsben is van egy professzora, ahol havonta egyszer tehetséggondozó osztályba jár, és Budapesten is végez egy zenei kurzust. Már óvodás korában találkozott a közös zenélés örömével. Édesapja is hegedül, emellett pedig van egy zenekara, a Zsindely. Ráadásul otthon van egy próbatermük is, ott gyakran hallhatta nemcsak a hegedű, hanem a cimbalom, a nagybőgő, a brácsa és a harmonika hangját. 

- A zenélés és a dallamok nekem már óvodás koromban megtetszettek. Próbáltam leutánozni apukámat, és persze akkor már voltak zeneóráim is – mondta Botond. Arról, hogy a Carnegie Hall-ban lépett fel azt mondta: - Csak egy kicsit izgultam, amennyire ilyenkor szükséges. Seitz G-dúr koncertjét játszottam.

- Fontos, hogy szeressünk hegedülni, és a gyakorlás is nagyon fontos, mert csak így fejlődhetünk. Azt szokták mondani, hogy nagyon szép a játékom, szerintem ebben benne van az a sok idő, amit gyakorlásra fordítok, de ez nekem öröm – mondta a fiatal hegedűs.