Nagyon hosszú idő után újra fonják a kosarakat Gadnán

Több évtizednyi kihagyás után ismét készülnek vesszőből font kosarak a néhány száz lelkes belső-csereháti falucskában, Gadnán. A műhelyszerű tevékenység a Felzárkózó települések program keretében indulhatott útjára, melynek egyik fontos vállalása – az élet szinte minden területére kiterjedő komplex szociális munka mellett – a foglalkoztatás bővítése és a helyi gazdaság erősítése. Gadnán a roma családokban régen is fonták a különböző mezőgazdaságban használatos kosarakat, erre még Lakatos Dezső, a település polgármestere hívta fel a programot megvalósító Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársainak figyelmét jó másfél évvel ezelőtt. 
 

Külön helyiséget kaptak 
 

Murányi Norbert vidékfejlesztési menedzsertől megtudtuk, hogy a téli hónapokban került ismét előtérbe a kosárfonás felelevenítésének a gondolata, amikor a kertekben és a portákon a természet rendjéből fakadóan kevesebb teendő akadt. Január közepén indult el a fonás Gadnán, februárban pedig már külön e célra festettek ki és rendeztek be egy nagyobb helyiséget adomány bútorokkal. A műhely melegét adó kandallókályha Kovács Ildikó képzőművész, szobrász nagylelkű felajánlása volt. 

A mester, Lakatos Béla 1954-ben született, több mint ötven évet élt Gadnán, azóta a közeli Selyeben lakik. Elmondása szerint még gyerekként, tíz-tizenkét évesen leste el a tudományt édesapjától, és utána már ő is készítette a kosarakat, mert rá voltak utalva. Akkoriban a parasztgazdák mindenféle élelmiszert adtak a gazdasági kosarakért cserébe: szalonnát, tepertőt, tojást, krumplit, babot, miegymást. Előfordult persze, hogy pénzért is vásároltak kosarakat. Saját elmondása szerint ő maga sosem gondolta volna, hogy több évtizednyi kihagyás után ismét a fonás biztosítja majd családja számára a megélhetést. Lakatos Béla részmunkaidőben, heti két nap igyekszik átadni értékes tudását mindenekelőtt a karitatív szervezet közfoglalkoztatási programjában dolgozó helyieknek, köztük testvérének, Lászlónak, aki ügyes kezű tanítványnak bizonyult. 

A program gazdái számottevő gazdasági eredményt jelen pillanatban nem várnak a kosárfonó műhelytől, sokkal inkább célnak tekintik a helyi identitástudat erősítését és a hagyományos mesterség gyakorlását, átörökítését. Az elkészült mezőgazdasági kosarakat a Felzárkózó települések program keretében kialakított mintakertekben, közösségi kertekben fogják majd használni helyben és más csereháti falvakban. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fulókércsen található Gazdaházába például már jutott a gadnai kosarakból – tette hozzá a vidékfejlesztési menedzser. 
 

(A borítóképen: Lakatos Béla, a program mestere)