Sokáig vártunk az esőre, de most már elég lesz

Nem lehet kijelenteni, hogy az idei időjárás eddig igazán jó lett volna a kiskerteknek. Sőt! Az április aszályos volt. Május elején visszajött a fagy, és az egész hónap hideg volt. Az utóbbi hetekben pedig rengeteg az eső, miközben többször esett a jég és a nagy szél is okozott károkat a kiskertekben.

Bolond idő

Az már egy hónapja kiderült, hogy odalett a megyében a kajszitermés java, jóval kevesebb meggy, alma, körte terem, de még a cseresznye sem az igazi, noha annak virágait megkímélte a fagy.

Tavasszal a vetemények az aszály miatt nem fejlődtek szépen, gyatra lett sok helyen a borsó, elsőre a legtöbb helyen nem keltek ki a zöldségfélék, de a korán szabad földbe ültetett uborka- és tökfélék is sokáig csak sínylődtek – igaz, ezek aztán összeszedték magukat. Aztán a májusi hideg időjárás a paprikaféléket tizedelte, sok palánta elpusztult, de ahol nem, ott sem történt semmi, a paradicsompalánták is lassan indultak be.

Most pedig itt a nagy eső, illetve a sokszor borult idő miatti probléma, amelynek eredményeként a paradicsom például még a kacsolás és visszametszés mellett is túlságosan nyurgul, viszont nem tudja érlelni a termést. A felázott talaj miatt sok növény fekszik, akár karóval együtt, a salátaféléket az eső szinte beleverte a sárba, az uborka, cukkini alja pedig rohad.

Kórokozók garmadája

A csapadékos időjárásnak van egy másodlagos kártétele is, méghozzá az, hogy kedvez a gombás megbetegedések megjelenésének és terjedésének, amelyekre szintén nagyon sokan panaszkodnak.

Olvasónk kiskertjeiben is sok palánta beteg vagy pusztul el, még azelőtt, mielőtt termést hozna, sajnos már a paradicsomvész is több helyen felütötte a fejét. Pedig kórokozókban eddig sem volt hiány, többször írtunk már a levéltetű-inváziókról, jelen van a liszteske, a lisztharmat, a monília, sok a krumplibogár, és egyre több helyen jelennek meg friss kikelésből is a poloskák.

Nagyon sokan osztanak meg a különböző kiskertcsoportokban fotókat a növényeken talált petékről, próbálva beazonosítani, hogy kórokozók vagy hasznos rovarok fognak-e kikelni hamarosan a kertjükben.

Egyre többen hívei az ökokertészkedésnek, és ragaszkodnak a biomegoldásokhoz, de erősen kérdéses, hogy az egyre több oldalról érkező támadás visszaverése megoldható-e komolyabb eszközök bevetése nélkül...

Rovarirtáshoz a szappanos, szódabikarbónás, fokhagymás, ecetes lemosók mellett a NeemAzal nevű növénykivonatos szert javasolják. A különböző betegségekre is meg lehet találni a biomegoldásokat, ha ezekkel mégsem érjük el a megfelelő hatást, akkor vagy le kell mondanunk az adott növényről, és eltávolítani, mielőtt továbbfertőz, vagy feladni az elveinket és ellátogatni egy gazdaboltba permetezőszerért. Amit most tehetünk, az az, ha igyekszünk a növényeinket erősíteni minél több tápanyaggal, tápoldatozni, levéltrágyázni. Folyamatosan ellenőrizzünk, a rothadásnak indult leveleket, szárakat távolítsuk el – az egyébként is jó megelőzési lépés, ha megakadályozzuk, hogy a földre érjenek a részei vagy felkötéssel vagy azok eltávolításával.

Jégverés után

Mivel sok helyen az eső mellett a jég és a vihar is pusztított, így ezek következményeit is kezelni kell. Ahol a jégverés okozott kárt, ott feltétlen szükséges permetezni, a lehető leghamarabb. A másodlagos károkat, mint a gyümölcsrothadás, sebfelületek fertőzése az idejében végzett permetezéssel jelentősen csökkenthetjük. Használjunk réz hatóanyagú szert, mint amilyen a Cuproxat, a Champion, a Rézoxiklorid, a Bordói lé. De érdemes lehet még szürkepenész elleni szerrel kiegészíteni, mint a Topsin Metil. A növényt nem szabad ilyen állapotban műtrágyázni.

(A borítóképen: Nem akkora a cseresznyetermés sem, mint szokott)