Eső után durvulhat az allergia helyzet

A tisztifőorvos portálunkhoz is eljuttatott tájékoztatója szerint az elmúlt napok csapadékos időjárásának köszönhetően csökkent a tavasszal virágzó fák pollenszemeinek száma a levegőben. Az esős időszak elmúltával várhatóan országszerte elkezdődik a pázsitfűfélék pollenszórása. A kellemesebb idő bekövetkeztével pollenkoncentrációjuk egyre többfelé érheti el a tüneteket okozó szintet.

A pázsitfűfélék pollenje a legjelentősebb allergének közé tartozik, májusban és júniusban a pollenterhelés jelentős meghatározója. Ezért a Nemzeti Népegészségügyi Központ azt javasolja, hogy az arra érzékenyek idejében készüljenek fel a fokozott allergénterhelésre, és mielőbb keressék fel kezelőorvosukat. A tünetek erőssége megfelelő odafigyeléssel mérsékelhető. Ön is tehet azért, hogy a pázsitfűfélék pollenkoncentrációja csökkenjen, például saját területén nyírja rendszeresen a füvet.

Tünetek

Orrfolyás, viszkető szem, duzzadt nyálkahártya, sokaknak ismerősek lehetnek az allergiás nátha, köznyelvi használatban a szénanátha tünetei. A panaszok olykor már télen elkezdhetik gyötörni a pácienst. Egyes fák ugyanis enyhe időben a megszokottól eltérően akár már januárban megkezdhetik virágzásukat, így például a mogyoró, az éger és a nyír is.

Néhány ember számára az allergiaszezon csak nyáron indul, a fűfélék virágzásának kezdetével. A legismertebb allergén a parlagfű pollenje. A növény késő nyáron, ősszel virágzik. A pollenallergiától szenvedőknek ezért érdemes tisztában lenniük a panaszaikat kiváltó növények virágzásának szezonjával, ebben lehet segítségükre a pollennaptár.

A tulajdonképpeni problémát nem az a viszonylag nagy méretű virágpor okozza, amit a méhek, a poszméhek, a lepkék vagy a szél szállít virágról virágra. Az allergiás reakciót a fák, füvek és egyéb virágos növények finomabb, szabad szemmel egyáltalán nem látható virágporszemcséi okozzák. A szél ezeket az apró virágporszemcséket akár 400 kilométeres távolságba is elszállíthatja. A szélmegporzású növények gyakran óriási mennyiségű pollent termelnek, és szétszórják a szélrózsa minden irányába. Csupán egyetlen mogyoróbokor 600 millió pollent termel. A belélegzett pollen a légutak nyálkahártyáján megtapad.

Nem ártalmatlan

A szénanátha ellentétben azzal, ahogy sokan gondolják, nem ártalmatlan, hanem krónikus betegség, amit komolyan kell venni. A vírusok vagy baktériumok okozta egyszerű náthával ellentétben az allergiás nátha nem múlik el egyszerűen. Kezelés nélkül elhúzódhat, és idővel allergiás asztma lehet a szövődménye. A szénanátha és az asztma gyakran egy életen át megmaradnak.

A pollen típusától függetlenül az allergiás reakció majdnem mindig ugyanolyan. A pollen egy immunológiai láncreakciót indít el. A szervezet természetes védekezőrendszere működésbe lép. A tulajdonképpen ártalmatlan virágport veszélyes anyagként ismeri fel. Ez a hibás programozás nem marad következmények nélkül, mert a virágporral való következő találkozáskor a szervezet a pollent tévesen kórokozóként ismeri fel, és harcol ellene. Miközben az allergén az antitestekhez kötődik, bizonyos sejtek hisztamint szabadítanak fel. Ezek a hírvivő anyagok átjárhatóvá teszik az érfalakat a folyadékok, a fehérjék és egyes sejtek számára, ezzel duzzanatokat, kivörösödést, viszketést és tüsszögési rohamokat kiváltva. Többnyire az orr-garatüreg és a szemek érintettek. Emellett légszomj, gyomor-bélrendszeri panaszok, migrén, fáradtság, alvászavarok és depresszió is jelentkezhet.

Aki az említett tünetektől szenved, minden esetben orvosi kezelést igényel.