A hűtlenség a génjeinkben van

Egyre inkább bizonyosnak látszik, hogy a hűtlenség magja eleve el van bennünk vetve, más kérdés, hogy nemenként más-más magyarázattal szolgál a tudomány a párkapcsolati problémára. Az alapvető különbség abban keresendő, hogy még a férfiak egy tetemes hányada genetikai adottságainál fogva hajlamos a félrelépésre, addig a nők ösztönszerűen vágynak a "tökéletes hímre" ciklusuk bizonyos fázisában.

Férfiúi hűtlenség - a gének játéka?

Svéd tudósok bebizonyították, amit sok nő már régóta tud: a férfiaknak a génjeikben van a hűtlenség. Kiderült, hogy a párkapcsolati problémák mögött egy bizonyos ismert gén mutációja állhat. Svédországban a férfiak 40 százalékánál van meg a 334-es génvariáció egy vagy két kópiája. Az ilyen férfiak hajlamosak a viharos szerelmi kapcsolatokra, és sokkal kevésbé tartanak ki barátnőjük vagy feleségük mellett.

A stockholmi Karolinska Egyetem kutatói 550 ikret és partnerét vizsgálta meg. Statisztikailag kimutatható volt a gén jelenléte és a társas kapcsolatban való viselkedés közötti összefüggés. Azoknál a férfiaknál, akiknél jelen van ennek a génváltozatnak egy vagy két kópiája, kétszer gyakoribb volt a párkapcsolati probléma az elmúlt egy évben. Az ilyen férfiak mellett a feleségek vagy barátnők általában elégedetlenebbek voltak.

A svéd kutatók izgalmasnak találják felfedezésüket, mert ezek szerint olyan bonyolult társadalmi vagyis tanult viselkedésformákat is, mint a párkapcsolat és a házasság, befolyásolja az egyén genetikai kódoltsága.A kérdéses gén egy közönséges vérnyomásszabályzó hormonnak, a vazopresszinnek a termelését kódolja, ez a hormon a legtöbb emlősnél megtalálható. A svéd tanulmány az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) legfrissebb számában jelent meg.

Minden nőben ott a kisördög?

Az általános vélekedés, vagy inkább tévhit szerint a férfiak inkább vágynak a tiltott gyümölcsre, mint a gyengébbik nem. Ez a sztereotípia azonban egyre inkább megdőlni látszik. A nők esetében ugyanis - ellentétben a férfiakkal - leginkább ösztönszerű a dolog: még a teremtés koronáinak csalfább hányada notórius félrelépőnek mondható, addig a női nem képviselői közül valamennyi hajlamos lehet megcsalni párját a Stirlingi Egyetem kutatói szerint.

Az amerikai egyetem munkatársai szerint a női csalfaságra leginkább a hormonok játéka adhat magyarázatot. A peteérés időszakában lévő nők ugyanis hajlamosak másfelé kacsingatni. Ebben az időszakban nem feltétlen a gondoskodó férj, a szerető apa jár a fejükben, sokkal inkább a tökéletes genetikával megáldott, maszkulin férfi töltheti ki a nők gondolatait, ugyanakkor a dolog oda-vissza működik, ugyanis a "kívánós" hölgy a férfiak szemében is kívánatosabbnak tűnik...

Az állítást bizonyítandó a kutatók nők két csoportján végeztek el teszteket, az egyik csoport tagjai a peteérés időszakában voltak. A tesztalanyoknak férfi arcokat mutattak, akik egy egyszerű számítógépes szoftver segítségével kedvük szerint alakíthatták át azokat. A peteérés időszakában lévő hölgyek kivétel nélkül férfiasabbá rajzolták az arcokat, még a másik csoport tagjai lágyabb vonásokkal szinezték azokat.