Elkerülhetők a paneltüzek...

A lakástüzek legveszélyesebb típusa a sokemeletes lakóépületek kigyulladása. Az ipari technológiával épült házak tűzvédelmi szempontból igen rossz adottságúak. Az emberi felelőtlenség mellett a panelházak leggyengébb pontja a szigetelés. E sokakat érintő témában lapunkban pró és kontra kifejtették véleményüket a tűzvédelmi szakemberek és a civilek is, most egy ausztriai vizsgálat eredményeiről számolunk be.

Jó lenne a jövőben elkerülni a hasonló eseteket, de a jelenlegi panelszigetelés potenciális tűzveszélyt jelent– érvelt dr. Farkas Géza, a PERLIT-92 Kft. ügyvezető igazgatója. A szigetelési programban a Nikecellt, a Hungarocellt használják, melyek polisztirol anyagok és ezen lapok égésekor irritáló vagy mérgező füstgázok keletkeznek. A perlit ezzel szemben nem ég, és ráadásul Pálházán potenciálisan 70-100 évre elegendő nyersanyagkészlet van, tehát alternatíva a tűzesetek megakadályozására a hőszigetelő vakolat vagy a perlitlap, amelyet Nyugat-Európában gyártanak. Egyelőre ugyan drágább a habosítható polisztirolnál, de nem éghető és környezetbarát, külső szigetelésre is alkalmas. Az unió nyugati felén már perlites alapú szigeteléseket használnak parkolóknál, repülőtereknél, nagyobb épületeknél. A KNAUF PERLITE, mely Európa legnagyobb perlit-termék gyártója, új technológiát fejlesztett ki a több mint 80 százalék perlitet tartalmazó ásványi szigetelő lapok gyártására. Az anyaga nem tartalmaz mérgező alkotórészeket, 100 százalékban újrahasznosítható, így ideális az erőforrásaink fenntartható felhasználása szempontjából.

A Budapesten 2008-ban megtartott VI. nemzetközi perlitkonferencián bemutatták e terméküket, érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy milyen új alternatívák vannak a szigetelésben– hangsúlyozta dr. Farkas Géza. Ezzel nem azt állítom, hogy nincs szükség polisztirol szigetelésre, de fel kellene használni a perlitet főleg olyan nagy lakótereknél, ahol több száz ember kerülhet veszélyeztetett helyzetbe. Megkönnyítenénk a tűzoltóság munkáját, ha az igen magas épületeknél és a nagyterűeknél a szigetelést más anyaggal végeznék, mint eddig. Nem véletlen, hogy legutóbb Svájcban egy alagút építésénél perlitet vettek igénybe, mert éghetetelen anyag. A perlitet ellenzők vádja az, hogy még nem elég olcsó és munkaigényesebb a szigetelhetősége, dehát az emberi életnél nincs fontosabb.

A pálházi perlit részesedése az európai ellátásban 25-28 százalékos, 16 országba szállítanak, például az osztrák perlitszigetelő anyagszükséglet 65-70 százalékát. Érdekes, hogy a perlit 95 százalékát exportálják, hazai felhasználása mindössze 5 százalékos, a korábbi 40 százalékkal szemben. Azért is aktuális a téma, mivel Kelet-Európa rohamosan fejlődik e téren. Öt év alatt Lengyelországban 6 perlitüzemet létesítettek, Ukrajnában 2 év alatt kettőt, Oroszországban hármat, Moldáviában egyet. Valamennyit német segítséggel, ők pedig bíznak a magyar perlitben. A megállapodás értelmében, ahol terjeszkednek, mindenütt pálházi perlitet akarnak használni.

A St. Pöltenben működő EUROPERLITE nevű cég nem olyan régen közreadott egy videófilmet, amely életszerű körülmények között azt mutatja be párhuzamosan miként reagál a perlites és a polisztirolos szigetelő lap az égési kísérletekre. Megdöbbentő az eredmény. Két perc után belekapott a láng az ablak élébe a polisztirol lapnál, négy perc múlva már önmagában visszatáplálta az égést, 19 perc után csöpögött lefelé az égett rész, 40 perc múlva teljesen leégett, csak a kátrány maradt belőle. Ezzel szemben a perlitlap nem vált el a faltól, masszívan állt és mégcsak repedés sem keletkezett benne. A st.pölteni vizsgálatok arra is ráirányították a figyelmet, hogy a polisztirol elöregszik: 20-25 év után elveszti tartását, szilárdságát, keménysége gyengül és 25 évenként indokolt kicserélni a szigetelést– jegyezte meg Hacskó Péter bányamérnök, a PERLIT-92 termelésvezetője.

- B.Gy. -