DVTK: Pénzt kellene befizetni az NB I-es licenchez

Miskolc - 900 millióval lehetne rendezni, de 300 milliós befizetés mindenképpen szükséges.

A Magyar Labdarúgó-szövetség licencadó bizottsága április 24-i ülését követően másnap tette közé, hogy mely csapatok kaptak NB I.-es és NB II.-es licenceket. A megye élvonalbeli labdarúgócsapatait, a Mezőkövesd Zsóry FC-t és a Diósgyőri VTK-t működtető gazdasági társaságoknak nem sikerült elsőre megugraniuk azt, amit a további kilenc klubnak igen (a Szombathelyi Haladás a harmadik, akinek nincs licence). A kövesdiek már pótolták a hiányosságaikat, ami elmondásuk szerint adminisztratív jellegű volt. A diósgyőrieknél más a helyzet, itt a tőkerendezés, vagyis a pénz „elrendezése” miatt nem lett licenc. Ami fontos lenne, ugyanis ennek hiányában hiába harcolja ki egy csapat a pályán elért eredményeivel egy adott osztályban a szereplést, ha nincs megfelelés a dokumentumok szintjén, akkor nem játszhat abban az osztályban, amire indulási jogot szerzett.

Vagyis, ha a DVTK a pénteki hiánypótlási határidő lejártáig nem továbbítja azokat a dokumentumokat a licencadó bizottságnak, amelyekből kiderül, hogy megfelel a licenceljárás követelményeinek, beleértve a tőkehelyzet rendezését is, hiába maradna benn az első osztályban csapatával, a licencadó bizottság május 8-i ülésén nem kapna NB I.-es licencet a klub, így a gárda nem indulhatna a 2019/20-as élvonalbeli bajnokságban.

Előzmények

A tavalyi évben több alkalommal is foglalkoztunk a DVTK csapatát működtető gazdasági társaság, a DFC Kft. ta­g­gyűléseivel, amelyek során a tőkehelyzet rendezése volt a visszatérő téma. A 2018. november 14-i taggyűlésről előbb a másnapi lapszámunkban adtuk közre a gazdasági társaság két fő tulajdonosának (Borsodsport Invest Kft., továbbiakban BI Kft., Miskolc Holding Zrt., továbbiakban MH Zrt.) ellentmondásos beszámolóját, majd a cégbíróságról a taggyűlési jegyzőkönyvet megszerezve, a november 29-i kiadásunkban közöltünk erről egy saját, tényszerű összefoglalót. A DFC Kft. december 5-i újabb taggyűléséről, az egyik fél közleményét másnap adtuk közre, egy napra rá a másikét, és mivel ezekben nem voltak ellentmondások, nem „gyalogoltunk el” újra a cégbíróságra, hogy megpróbáljunk tisztán látni. A gazdasági társaság újabb taggyűléséről nem szereztünk tudomást, és mivel a decemberi összejövetelük után látszólag békésre fordult a viszony, csak a múlt hét csütörtöki, a licencadó bizottság közleménye után lett újra érdekes, hogy mi lett a tőkehelyzet rendezésével.

Decemberben és márciusban

A DFC Kft. 2018. december 5-i taggyűléséről jelentek meg információk, egyik és másik oldalon, ám ezeket figyelmen kívül hagyva, a tőkehelyzet rendezésére tett javaslatokat így lehet a legrövidebben összefoglalni a cégbíróságon fellelhető jegyzőkönyvből.

Erre a napra a gazdasági társaság többségi tulajdonosa, a BI Kft. 7 verziót tárgyaltatott a tagsággal: a tőkehelyzet rendezését szolgáló javaslat mindegyike azt a célt szolgálta, hogy hogyan tudnának 900 millió forintot bevonni a társaság tőkéjébe.

Az egyik szerint 250 millió forintos új törzsbetétet alakítottak volna ki, aminek a vételárát 900 millió forintban határozták volna meg, és a tulajdonosok, a jelenlegi tulajdoni hányaduknak megfelelően fizettek volna be, 250-et törzstőkeemelésre, 650-et pedig a tőkehelyzet rendezésére fordítottak volna; a másik szerint az előzővel megegyező konstrukcióban a BI Kft. fizette volna ki a 900 milliót (de ezzel együtt megváltoztak volna az üzletrészek százalékos mértékei); a harmadik szerint 250 milliós új törzsbetétet hoztak volna létre, amit a tulajdoni hányadnak megfelelően fizettek volna be a tulajdonosok, ezt törzstőkeemelésre fordították volna, de ez esetben, a tőkehiány pótlására, további pótbefizetést kellett volna tenniük a tagoknak; a negyedik szerint 670 milliós pótbefizetésre került volna sor, a tulajdoni hányadoknak megfelelően, és a BI Kft. vállalta volna további 230 millió befizetését, amit az elvárt tőkeemelésre fordítottak volna; az ötödik szerint 900 milliót fizettek volna be a tagok, a tulajdoni hányaduknak megfelelő részben; a hatodik szerint 400 milliós új törzsbetétet hoztak volna létre, amelyből az MH Zrt. 192,6 milliót, a BI Kft. 207,4 milliót „jegyez”, utóbbi pedig további 492,6 milliót fizetett volna be a tőketartaléknak; a hetedik értelmében 400 milliós új törzs­betétet hoztak volna létre, amelyből az MH Zrt. 192,6 milliót, a BI Kft. 207,4 milliót fizet be, utóbbi pedig a társasággal szemben fennálló 600 millió forintos követelését (tagi kölcsönét) elengedi.

Az MH Zrt.-nek egy javaslata volt ezzel kapcsolatban tavaly decemberben, az, hogy a BI Kft. engedje el a 600 milliós tagi kölcsönét, és további 300 millió forintos pótbefizetést tegyen.

2019. március 19-én ismét taggyűlést tartott a DFC Kft., ekkor három, a BI Kft.-től származó napirendi pontot tárgyaltak a tőkehelyzet rendezésével kapcsolatban, az első kettő megegyezett az előző taggyűlésre vitt első két javaslattal, a harmadik pedig azonos volt a decemberi hetedikkel.

A tőkehelyzet rendezésével kapcsolatban a decemberi és a márciusi taggyűlésen tárgyalt napirendi pontok egyike sem került megszavazásra, amit a BI Kft. javasolt, azt az MH Zrt. nem szavazta meg, amit pedig az MH Zrt. vitt be, azt a BI Kft. nem támogatta. Vagyis a tőkehelyzetet nem sikerült rendezni.

ÉM-BCS

A felek viszonya – a taggyűlési jegyzőkönyvekből

A DFC taggyűlési jegyzőkönyveiből kiderül, hogy bár a gazdasági társaságnak papíron szüksége lenne 900 millióra, ha a BI Kft. a 600 millió tagi kölcsönét elengedné, akkor „csak” 300 milliót kellene betenni (legkésőbb a mai napon). A taggyűlési jegyzőkönyvekből kiderül, hogy az MH Zrt. nem kíván pénzt befizetni a DFC Kft.-be (akármilyen konstrukciót is vezetett elő a BI Kft.). Az MH Zrt. álláspontja a 2018. december 5-i jegyzőkönyvből egyértelműen kiderül: „A tőkerendezésben a Miskolc Holding Zrt. nem kíván részt venni, mivel nem kap megfelelő tájékoztatást a többségi tulajdonostól a stratégiai és gazdasági döntésekről, a döntésekre rálátása nincs, így a társaságba befektetett tőkéjének felhasználására rálátása nincs. Így például nem tud megbizonyosodni arról, hogy a befektetett tőke valóban a miskolci futball céljára kerül felhasználásra.”

A másik fél, a BI Kft. a márciusi taggyűlésen az Önkormányzati támogatás címet viselő napirendi pontot tartotta fontosnak tárgyalni. Ennek során rögzítésre került, hogy a DFC Kft. és az MH Zrt., valamint Miskolc Megyei Jogú Városa között létrejött finanszírozási megállapodások folyósításának 2017-es felfüggesztése – amelyre az akkori tőkeemelés miatt került sor, ugyanis a város az ehhez szükséges részösszeget az önkormányzati támogatás terhére folyósította – 2019. március 7-én lejárt, és az újra folyósítandó támogatás mértékéről kért egyeztetést a DFC Kft. A várost, a városi céget képviselők szerint viszont a tőkeemeléshez 2017-ben folyósított összeg 2019. júniusáig fedezi a támogatás mértékét. A BI Kft. egy másik napirendi pontban azt tartotta fontosnak rögzíteni, hogy azért kérne 250 milliós befizetést az MH Zrt.-től, mert a 2017-től elmaradt önkormányzati támogatás, valamint a stadion üzemeltetésére megígért – a régi stadion üzemeltetésével megegyező – évi 42 millió forint éppen ekkora összeg, és ez a társaság számára 250 millió forintos árbevétel-kiesést okozott. A BI Kft. ugyancsak a márciusi taggyűlésen azt is felvetette, hogy építmény- és telekadóként 4 millió, valamint iparűzési adóként 14 millió forintot fizetett az önkormányzatnak a 2018-as esztendőben.

ÉM-sport összegzés

A DFC Kft. tőkehelyzetével kapcsolatos döntést csak taggyűlésen hozhatnak a gazdasági társaság tulajdonosai, de ilyen eddig nem történt, és mára sincs összehívva taggyűlésük. Mivel ma van a licenchiánypótlás benyújtásának határnapja, így két dolog történhet. Az egyik, hogy semmi, vagyis nem mozdul egyik tulajdonos sem, nem fizet be a DFC Kft. számlájára, így nem lesz NB I.-es licence a DVTK-nak. A másik, hogy valaki zsebbe nyúl, befizet 250–300 millió forintot a társaság támogatásaként, amit tőkeemelésre fordítanak, és így lehet NB I.-es licence a klubnak.