Azért a víz az úr

Ilyenkor jól esik a tudat, hogy valamilyen felsőbb erők mozgatják a szálakat. Megszületnek a meseelemek: a boszorkányok, akik miatt a tehenek savanyú tejet adnak, és az égi szellemek, akik rosszkedvükben természeti csapásokkal sújtják a gazdákat. Ha mindez kevés, akkor fogunk egy szentet, aki a névnapi bulitól megrészegülve piszoárnak nézi a görögdinnyét.

Könnyebb, ha hibáztatunk valamit. Manapság azonban fogynak a kapaszkodók: a magunk kezébe vesszük a felsőbb hatalmak munkáját. Déméter áldását felváltja a műtrágya és a gépesített mezőgazdaság. A természeti isteneket fiolákba zárták. Ez a nitrogén a foszfor és kálium kora. Így, felfegyverkezve várjuk a kihívásokat, ezért sokkal pusztítóbb a kudarc: szembenézni a ténnyel, hogy egy rossz év bármikor jöhet, a károkat csak mérsékelni tudjuk. Mert, habár fölül a gálya, azért a víz az úr. Meg Gaia.

Bájer Máté

(A borítóképen: Bájer Máté, a jegyzet szerzője)