Nagyon távol vagyunk egy egészséges társadalomtól

Budapest - A magyar társadalomról európai összehasonlításban ad képet a European Social Survey legfrissebb nemzetközi kutatása, amelynek eredményeit csütörtökön mutatták be a projektben részt vevő magyar szociológusok. Ezekből az derül ki, hogy társadalmunk siralmas állapotban van: az emberek sem egymásban, sem a társadalom intézményeiben nem bíznak, pártosak és nihillel fordulnak el a közügyektől. Úgy néz ki, az oktatás javításával lehetne ezen a legtöbbet segíteni. Neuberger Eszter cikke az Abcúgon.

A European Social Survey 2 évente készít átfogó felmérést az európai társadalmak állapotáról. A 7. alkalommal, 21 európai ország részvételével elvégzett kutatás keretében országonként 1500 embert kérdeztek meg, hogy gondolkodik a politikáról, más származású emberekről, vagy éppen mennyire bízik embertársaiban, vagy saját országa közintézményeiben.

Az adatok nemzetközi összehasonlításra is alkalmasak egyes kérdésekben, ezt végezték el a magyar részről a kutatásban részt vevő Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatócsoport szociológusai. Az eredményeket csütörtökön mutatták be, és ha egy szóval kéne összefoglalni a kutatás Magyarországra vonatkozó tanulságait, az a lehangoló lenne.

Magyarország ugyanis minden összehasonlításban hátul kullogott, a negatív tényezőkben pedig vezette a kutatásban részt vevő országok listáját.

Attól, hogy politika, mindenkinek feláll a hátán a szőr

Egy társadalom egészségi állapotát remekül mutatja például, hogy tagjai mennyire törődnek közügyeikkel, mennyire érdekli őket a politika. Ez a szó azonban nem csak a pártpolitikára vonatkozik: politizál az is, aki részt vesz egy, a környékén felhúzni tervezett játszótérről szóló közösségi fórumon is.

Magyarországon azonban a politika szóról a legtöbbeknek egyből a “hazugság” és a “korrupció” szavak jutnak eszébe Szabó Andrea és Oross Dániel kutatók szerint, akik a közép- és kelet-európai országok lakosságának politikához való hozzáállását hasonlították össze a többi európai (és az ESS kutatásban részt vevő) országgal.

A fent bemutatott véleményekből is következik, hogy az átlag magyar ember inkább ki akar maradni abból, amit ő politikának gondol, ráadásul – mutattak rá a kutatók – sokan nem is érzik magukat elég kompetensnek ahhoz, hogy a közügyekbe beleszóljanak. Ők főleg az alacsonyabban iskolázott társadalmi rétegekbe tartoznak, ezért a kutatók szerint “biztos, hogy a mostani siralmas helyzeten valahogy az oktatási rendszer átalakításával lehetne változtatni” – mondták. A lényeg, hogy minél többen érezzék: elegek ahhoz, hogy beleszóljanak közügyekbe, és ne csak elszenvedjék a döntéseket.

Magyarország Csehországgal versenyez a politika iránt legérdektelenebb társadalom címért, de a többi közép-kelet-európai ország sem áll sokkal jobban a kérdésben. A politikai rendszert Nyugat-Európában és a skandináv országokban érzik kevésbé zártnak, azaz olyannak, amibe az eliten kívülről érkezőknek is bele lehet szólni, de összeurópai szinten még mindig – és stabilan – többen vannak azok, akik szerint a politikai rendszerük zárt, nem engedi be az egyszerű állampolgárokat.

Rosszat tesz a gazdaságnak a szemben álló szekértáborok társadalma

Aki viszont foglalkozik politikával Magyarországon, az ideológiai-politikai szekértáborokba rendeződik, és mérföldekre kerül máshogy gondolkodó polgártársától – mutatott rá Patkós Veronika előadása, aki a politikai elfogultságon alapuló megosztottságot nézte meg Magyarországon, európai összehasonlításban.

Kiderült, hogy már az első ESS adatfelvétel, azaz 2002 óta a legpolarizáltabb társadalmak közé tartozik a magyar a kutatásban részt vevő országok közül, azaz két ember között itt a legnagyobb a különbség abban, hogy ami körülöttük (közügyek szintjén) történik, azzal elégedettek-e vagy sem.

Patkós Veronika előadásának legérdekesebb része az volt, amikor kifejtette: az erős politikai polarizáltság kedvezőtlenül hat az adott ország gazdasági eredményességére, mert

Az ESS kutatásában ezt igazolja, hogy minden szokványosan mért gazdasági mutató (GDP, Human Development Index) esetében a nagyon polarizált országok teljesítenek rosszabbul.

A bizalmatlanság banánja

Mindegyik eddig felsorolt probléma részben magyarázható azzal a problémával, amit Ságvári Bence szociológus vázolt előadásában: hogy a magyar társadalom tagjai nagyon kevéssé bíznak egymásban, és az olyan elvont és konkrét intézményekben, mint a jogrend, az igazságszolgáltatás, vagy például a rendfenntartó hatóságok.

A bizalom fontos eleme egy jól működő társadalomnak, elősegíti a tagjai közötti együttműködést, biztosítja a közösséghez tartozás érzetét, és erősíti a társadalmi részvétel különböző formáit. Röviden: alapvető feltétele annak, hogy ez a komplex rendszer gördülékenyen működjön.

Ságvári Bence szerint a friss ESS kutatás azt mutatja meg, hogy Európa meglehetősen megosztott a bizalom szintjét tekintve. A legjobban a skandináv országok és Svájc állnak az egymásba és a társadalom intézményeibe vetett bizalom terén, valahol középen vannak a nyugat-európai országok, és a térképen banán alakú sávot alkotnak a dél-európai és közép-kelet európai országok, átlag alatti bizalomszintjükkel.

Mennyire hisszük, hogy át fognak verni?

Hogy a gyakorlatban nagyjából mit jelent ez az elvont fogalom, azt jól érzékelteti az egyik kérdés, amivel a társadalmi bizalmat méri az ESS:

Gondolja, hogy a legtöbb ember megpróbálná kihasználni Önt, ha alkalma nyílna rá, vagy igyekeznének tisztességesek lenni?”

Erre tízes skálán egy számmal kellett válaszolniuk az adatközlőknek, az “A legtöbb ember megpróbálna kihasználni” és “A legtöbb ember igyekezne tisztességes lenni” végpontok között.

Ságvári arra is rámutatott, hogy különböző korcsoportok bizalomszintjét nézve érdekes összefüggés látható a skandináv országok, és a bizalomban sokkal rosszabbul szereplő V4-es országok között: míg előbbiben a fiatalabb korosztály a bizalmatlanabb, addig Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban – valószínűleg történelmi okokból – a fiatalabbak bíznak jobban az idősebbeknél.

Az egyének egymásba vetett bizalmával, úgy tűnik, egyenes arányban van az intézményi bizalom szintje is, ez Magyarországon szintén Európában az egyik legalacsonyabb, ráadásul az intézményi bizalom a nyugat-európainál itt sokkal nagyobb mértékben függ attól, hogy az egyén a mindenkori kormány támogatói vagy ellenzői közé tartozik – derült ki Medve-Bálint Gergő és Boda Zsolt előadásából.

A European Social Survey adatai teljesen nyilvánosak, a kérdőívek és az eredmények itt bárki számára elérhetőek. A kutatás egyébként több másik témakört is vizsgál, mi a legfontosabbakat választottuk ki közülük.

- Neuberger Eszter | abcug.hu -

A romáknál csak az arabokat utáljuk jobban

Az emberek több mint fele idegenellenes a Tárki szerint, egy az Indexnek készült felmérésből pedig kiderül, hogy már nem a cigányok, hanem az arabok a legelutasítottabbak. Veres Dóra cikke az Abcúgon.