YouTube-nézettséget robbantott a Herman-gimnázium magyartanára

Hogyan lesz átütő erejű élmény az irodalom, vagy egy sokak szerint száraz nyelvtanóra? A magyar költészet napja alkalmából a Herman Ottó Gimnáziumban az iskola tanárával, Kiss Zoltánnal beszélgettünk, aki gyakran arra kéri diákjait, hogy házi feladat gyanánt készítsenek stílusos videóklipet a versekhez. És az sem ritka, hogy látványos YouTube-videót készít irodalmi alkotásokról a hermanos diákokkal, amitől az egekbe ugranak a videómegosztó nézettségi adatai.

Édes Richárd

Kiss Zoltán: „Az irodalom élmény, maga az élet!”

Fotó: Ádám János

„Akkor lesz valaki irodalomtanár, ha imádja az irodalmat.” Ezt az ars poeticát vallja Kiss Zoltán, aki már 5 éves korában tudott olvasni, és a testvéreivel heti rendszerességgel felkereste a járási könyvtárat Püspökladányban. Minden alkalommal három-négy könyvet hoztak, amiket aztán egymással cserélgettek:

„Nagyon hamar kipipáltam a könyvtár ifjúsági részét. Gyakorlatilag magamba szívtam az irodalmat. Én még annak a generációnak vagyok a tagja, akik olvasás útján, a fantázia segítségével teremtettek maguknak egy szórakoztatóbb, szebb izgalmasabb világot.”

A gimis évek tették tanárrá

Zoltán irodalom–dráma tagozatos gimnáziumba jelentkezett, és nyolcadik után fel is vették Szentesre. Ez a közeg szüntelenül közvetítette számára ezt az irányultságot: futószalagon jöttek az irodalmi alkotások, a versek és prózák olvasása, aztán a dráma és a színjáték is. Számos nagy tanáregyéniség segítette a fejlődését, innentől a belső motivációjává vált az irodalomtanítás. Mert lenyűgözték a tanárai:

„Csodálkoztam, hogy tud valaki ilyen erős hatással lenni a gyerekekre a személyiségével. Hogyan képes a tudásával, az intellektusával, az élet szeretetével a tanár ennyire irányokat fordítani egy ember lelkében? Eldöntöttem: ha létezik ilyen hivatás, és ez a pedagógia vagy a pedagóguslét, akkor én ez az ember szeretnék lenni, én is valami hasonlót szeretnék elérni.”

A versek, novellák, regények

Manapság a magyartanároknak óriási kihívást jelent, hogy a diákok a videójátékok, a filmek és az online kultúra felül visszatérjenek az olvasáshoz. Zoltán szerint ő szerencsés helyzetben van a Hermanban, mert a gimnáziumba olyan diákok járnak, akik fogékonyak az irodalomra: olyan közegből jöttek, ahol a szülők kezében még láttak könyvet, és átveszik ezt a fajta mintát.
Kiss Zoltán szerint az irodalommal való ismerkedésnek megvannak a maga fokozatai:

„A regényekhez képest versekkel lényegesen könnyebb gondolatokat ébreszteni, mert egy rövidebb, átláthatóbb, befogadhatóbb mű. Ilyenkor egy kisebb, rövidebb szöveggel dolgozik a magyartanár, és aktívan bevonhatom a gyerekeket. Átérzik, hogy ez nem csupán szöveg, hanem az életük szerves része, megmozgatja az érzelmi intelligenciájukat. Innentől kezdve megtettük az első lépcsőfokot, és jöhetnek a novellák! Zseniális, hogy például van nekünk egy Örkény Istvánunk, aki az egyperces novelláival elfér egyetlen oldalon. Egy oldalon elférő struktúrákat, gondolatesszenciákat ad át nekünk”.

Zoltán ezekkel az egyperces novellákkal szokta kezdeni a kilencedikes novellaelemzés tanítását, mert onnantól kezdve láthatóvá válik a gyerekek számára, hogy ez teljesen más, mint amire előzetesen gondoltak róla.

Videóklip a versekről

„Az irodalom élmény, maga az élet!” – Zoltán ezt a szemléletet követi. Óráin a diákok hamar megértik, hogy ez az irodalom lényege, mert nem pusztán egy tananyag, egy visszamondandó információhalmaz. Szereti nyitottabbá tenni a gyerekeket, ezért 6-7 éve egy egészen különleges irodalomi házi feladatot ad: készítsenek belőle videóklipet versekből.
Például korábban Petőfi Négyökrös szekerét adta ki „klipes” házi feladatnak. Kezdetben a diákok nem fektettek elég energiát a feladatba. Zoltán kifejezte elégedetlenségét, még egy napot adott nekik a felkészülésre. Onnantól kezdve egy egészen zseniális klip született, Zoltán azóta rengetegszer megnézte már. Mert élmény, és legutóbb egy hónapja mutatta a mostani tizedikeseknek.
A klipkészítéshez az okostelefon által számtalan technikai lehetőség áll a rendelkezésükre, és élnek is ezekkel. Így még olyan nehezebb versekkel is megbirkóznak, mint Berzsenyitől a Levéltöredék barátnémhoz, mert modern közegbe helyezik át a nagyon veretes szövegeket. És kiderül számukra, hogy a versek nem múltbéli poros pillanatokat rögzítenek. Nagyon is a mához is tudnak szólni, hiszen ugyanúgy emberek élték és írták meg ezeket az élethelyzeteket, amikben 21. századi emberként ők is bekerülhetnek.

Vannak ígéretes lehetőségek

„Ma társalgási stílust tanítottam az egyik osztályomban. Vetítettem nekik egy képet, és az volt a feladat, hogy kettesével képzeljenek hozzá egy szituációt és egy beszélgetést, aztán adják elő. Öröm volt látni, hányféleképpen dolgozzák fel, ahogyan közben felszabadultan nevetnek és örülnek. Főleg azért, mert tizedikesként sokan korábban még nem mernek igazán megnyílni. Ilyenkor nem is érzik még, hogy közben tanulnak. Egy regény a retorika által is közelebb tud kerülni a gyerekekhez. Megkérem őket, hogy válasszanak egy súlyos bűnt elkövető főhőst bármelyik epikus műből. Aztán helyezkedjenek bele a szerepébe. Vagy legyenek a Bűn és bűnhődés Raszkolnyikovnak védőügyvédei vagy vádlói. Hiteles szónokai csak akkor lesznek az ügyének, ha elolvassák a könyvet, és megvizsgálják a történetet egy másik aspektusból. Hihetetlen szónoklatok születnek!” – említ egy izgalmas példát Zoltán.

Ki a kedvenc költője?

A magyar költészet napja kapcsán nyilván nem hagyhattuk ki ezt a kérdést.

„Talán öt olyan költő is van, akiknek a szemléletmódja teljesen meghatározza az én gondolkodásomat. Ilyen Ady Endre, József Attila, Petőfi Sándor a maga vehemenciájával, irdatlan energiáival és szabadságszerető életével. És persze mondhatnám még Weöres Sándort. Amikor tanítom, akkor egy kicsit mindig beleszeretek Babits alkotásaiba, Kosztolányi Dezső zseniális költeményeibe, szóval a listát nem tudom leszűkíteni egyetlen személyre”

– mesélt nagy kedvenceiről Kiss Zoltán. Szerinte a diákokhoz a nyugatos költők állnak a legközelebb.

Az iskola költészet iránti elkötelezettségének ékes példája, hogy a bejáratnál József Attila életnagyságú kartonalakja fogadja a diákokat. Az ötlet a gimnázium könyvtárosának, Draskóczyné Szabó Noéminak köszönhető, aki mindig kitalál valami lehengerlő ötletet a kulturális rendezvényekre.
A magyar költészet napja mindig óriási ünnep a gimnáziumban. A hermanos hagyomány szellemében érkezik egy híres irodalmi szerző, és a Herman belső udvarán a diákok megzenésített verseket adnak hangszeres kísérettel.

Például Radnótitól, de korábban Arany János Vörös Rébékjét is feldolgozták.
Járt már itt ebből az alkalomból Grecsó Krisztián a zenész Beck Zoltán társaságában. Akkor Grecsó Krisztián Tanulni kell című verséből készítettek egy közösségi videóklipet. Ebből számtalan hermanos diák szereplésével egy videóklip készült, aminek hatalmas a nézettsége a Youtube-on. Idén Nyáry Krisztián személyében ismét egy különleges vendég érkezik a költészet napja alkalmából a Herman-gimnáziumba, vele beszélget majd a tanár úr az iskola dísztermében. Kiss Zoltán hamarosan zsűrielnök lesz a Művészetek Házában egy József Attila-szavalóversenyen hatvanhárom jelentkezővel, úgyhogy újra versek társaságában ünnepli a magyar költészet legjelesebb napját.