„Az óda egy vibráló energiamező, egy Bruce Lee-ütés”

Az óda Horatius klasszikus alkotásai óta a legismertebb lírai műfajok egyike. A magyar költők közül olyan mesterek alkottak „ércnél maradandóbb” ódákat, mint Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc vagy Vörösmarty Mihály. De milyen egy modern óda a 21. században?

Az ódaírásra nincs megoldóképlet

Zemlényi Attila szerint az óda egy vibráló energiamező:

„Olyan, akár Bruce Lee- egy inches ütése, amitől elrepülsz. Egy energiamező, kicsattanó energiabomba, amit megalkot egy irodalmi géniusz, aki páratlan a maga nemében” . 

Szerinte meglehetősen nehéz hozzányúlni egy ennyire patetikus lírai műfajhoz, izgalmas volt látni a pályázaton, mit kezdenek ezzel a 21. századi szerzők. Mert az óda fennkölt, patetikus stílusa, emelkedettsége eléggé ellentétes a mai világ kiábrándultságával, gyakran mélabús hangulatával. A költő azonosulhat vele, esetleg dacosan, ironikusan el is távolodhat az óda kereteitől. 

Sokféle megközelítés létezik arra, milyen egy jó óda, de Zemlényi Attila szerint mind érvényes a maga módján, tehát valamennyi elfogadható. 

Hogyan született az ódaverseny ötlete?

Seres László, Miskolcon élő festőművész, a Lillafüred Alapítvány létrehozója három éve azzal kereste meg Attilát, hogy szeretne egy költészetet támogató díjat. Megbízta egy pályázat létrehozásával a ma élő költők számára. 

Adott volt a lillafüredi Palotaszálló és József Attila zseniális Ódája, amiből kiindulhattak az alkotók. A pályázat műfajivá alakult, ezért az ódán keresztül reagáltak a valóságra. 

Stílusbravúr és maratoni teljesítmény egy kiváló ódát írni 

Zemlényi Attila szerint a zsűrinek nem okozott óriási fejtörést, hogy döntsenek az első helyezettről: „Egyszerű döntés volt: megbeszéltük Nádasdy Ádámmal és Antal Balázzsal, hogy 1-20 pontig értékeljük a műveket. Elolvastuk mint a százötvenhetet, közülük kiválasztottuk a 20 legjobbat. Viszonylag nagy szórást mutatnak, hiszen az ízlés mindig szubjektív. - avatott be minket a zsűri szempontjaiba Zemlényi Attila 

– Saját nyelvi állapotunk, érzelmeink szerint döntöttünk. Tíz-tizenkettő azért közös lett ebben a húszas halmazban, nyilván rengeteg eltérő véleményünk is lett. A jó ódát úgy írják, hogy van szakmaiság a megírásában. Egyfajta stílusbravúr, így csak képzett poéták képesek ennek megvalósítására. Aztán persze rááll a költő agya és keze az ódára, dehát József Attila óta kevés igazán kimagasló alkotás született ebben a műfajban nálunk. Tényleg olyan, mint lefutni 40 kilométert: nem megy, ha előtte csak 10 kilométert futottál. Elfogy a levegő. Az ódák között mindig élmény volt egy olyan szöveget olvasni, ami egyszerre ad nyelvi és befogadói örömöt. Amikor egy óda hozza azt a fajta poétikai energiát, energiamezőt, hatást, érzelmi indukciót, ami kell a költészethez”.

A zsűri tagja volt Nádasdy Ádám, aki sokféle szempontból a magyar nyelv doayenje: nyelvészként, költőként, műfordítóként íróként ezerféle szempontból tudta vizsgálni a szövegeket, ahogyan Antal Balázs irodalomtörténész is. Így a döntés mindenképp megalapozott és sokrétű lett, kiemelve a legnívósabb alkotásokat. 

Félmillió forintot nyert az ódaverseny győztese

A díjátadó Fandl Ferenc előadásában ismerhették meg az érdeklődők a beküldött ódák legjobbjait. Az eredményhirdetés remek hangulatú volt, és a vendégek élvezettel hallgatták a magas színvonalú költeményeket, amelyek kiemelkedően jól sikerültek, és csak apró nüansz döntött köztük.