Ezért szűnt meg szinte teljesen a légi szúnyogirtás

A katasztrófavédelem a legtöbb helyen, vármegyénkben is áttért a légi szúnyogirtás helyett a földi-kémiai szúnyoggyérítésre. Sőt az elmúlt időszakban azt is tapasztalhattuk, hogy gyakoribbak voltak az ilyen jellegű beavatkozások, mint a korábbi években. 

Az úgynevezett "inváziós csípőszúnyogfajok" megjelenése, amelyek némelyike akár humán betegségeket okozó kórokozókat is hordozhat, különösképpen indokolja a hatékony szúnyoggyérítési eljárásokat. A téma szakértőjével a szúnyogirtási módszerek változásáról és az ehhez vezető okokról beszélgettünk. 

Korlátozzák a légi gyérítést 

Magyarország Európai uniós tagország, ezért ránk is érvényesek azok a jogszabályok, amelyek korlátozzák a légi úton történő kémiai szúnyogirtást. Szakmailag ez mindenképpen megalapozott – nyilatkozta a Borsod Online-nak Paulovkin András entomológus, járványügyi szakember, a Semmelweis Egyetem Fertőtlenítő Állomásának vezetője. - Egyik fontos szempont ebben a méhek védelme, hiszen a szúnyogirtás totális irtószerekkel folyik, amely nem válogat méhek és más ízeltlábúak között. Egyébként is súlyos problémát okoz a nyugati mézelő méhek tömeges pusztulása. Ugyanis a mezőgazdasági haszonnövények beporzásában is részt vesznek. A repülőről végzett légi kémiai szúnyoggyérítést csak megfelelő látási viszonyok mellett lehet biztonságosan elvégezni. Ennek megfelelően a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg, illetve a napkeltét követő egy órában lehet végezni. Azonban a különböző szúnyogfajoknak eltérő aktivitási csúcsa van, azaz meghatározott napszakban mozognak, jellemzően a szürkületi órákban. A nap többi részében pedig a levelek fonákján tartózkodnak. Így előfordulhat, hogy nem éri el őket a kezelés, miközben más rovarfajokat pusztít el. Emellett a légmozgás is nagyban befolyásolja a hatását, mert nem lehet célzottan kijuttatni az irtószert. A szél akár az élő vizek fölé is elsodorhatja azt. Sőt magukat a szúnyogimágókat is mozgathatja, aminek eredményeképpen akár a kezelés után egy nappal is újra szúnyogok jelenhetnek meg a területen.

Inváziós fajokkal is végez 

A földi-kémiai szúnyoggyérítés technikája és protokollja is eltér a légi-kémiai szúnyogirtástól. 

- A földi-kémiai szúnyogirtás platós autóról és nem felülről lefelé történik, hanem vertikális irányú. Továbbá általában meleg ködképző eljárásokkal folyik az irtószer kijuttatása. Összességében hatékonyabb, mint a légi-kémiai szúnyogirtás. Kémiai szúnyoggyérítés esetén mindig jelezni kell a területileg illetékes jegyzőnek a lakosság felé, hogy az adott területen szúnyogirtás fog történni. Neki pedig ki kell értesíteni a méhészeket, akik így előre fel tudnak készülni erre és van idejük biztonságba helyezni a méhcsaládjaikat. Idén sokkal csapadékosabb volt az időjárás, sok eső esett és a megszokotthoz képest több pangóvíz keletkezett, techno- és fitotelmák. Ezekben melegben akár egy hét alatt képesek kifejlődni a csípőszúnyogok lárvái. Emiatt több szúnyogunk volt és gyakrabban kellett kémiai szúnyoggyérítést végezni. A nyugati országokban az a bevett gyakorlat, hogy azokon a területeken végeznek földi-kémiai szúnyogirtást, ahol tömegével fordulnak elő betegségeket terjesztő szúnyogfajok és járványügyi szempontból ez kiemelten fontos. Emellett a biológiai szúnyoggyérítés is bevett gyakorlat – tudatta az entomológus. 

Természetbarát módszer 

A biológiai szúnyoggyérítés a legtermészetbarátabb szúnyogirtási módszer, mert csak a szúnyogokra veszélyes. 

- Magyarországon a biológiai szúnyogirtás elenyészően kis területen jellemző. Indokolt lenne ennek arányát növelni a kémiai szúnyogirtáshoz képest. Bár az előbbi is része a katasztrófavédelem hivatalos szúnyoggyérítési programjainak és az önkormányzatok saját hatáskörben is fordulhatnak ehhez a módszerhez. A biológiai szúnyoggyérítésnél egy baktériumspórát használnak, ami toxinszerű anyagot tartalmaz. Ezt a vízbe juttatják, a szúnyoglárvák tenyészhelyein. A lárvák megfelelő fejlődési stádiumaiban elfogyasztják ezeket a spórákat. Inaktív formában kerülnek be a szúnyogok tápcsatornájába és megfelelő kémhatáson aktivizálódik, perforálják a rovarok bélfalát. Ezáltal a szúnyoglárvák beleiben található mikroorganizmusok okozzák az állatok pusztulását. A spóráknak a hatása meglehetősen szelektív a csípőszúnyogok lárváira, ezért a vízi szervezetekre nem jelentenek veszélyt. A biológiai szúnyoggyérítés hátránya, hogy nem tanácsos ad hoc jelleggel végezni és rövid távon költségesebb, mint a kémiai módszer. Biológus szakembereket kell bevonni hozzá. Továbbá előre fel kell térképezni a szúnyoglárva tenyészhelyeket és megfelelő stratégia mentén lehet csak elvégezni a hatékony kezelést. Mivel a Kárpát-medencében általában nem érnek minket óriási meglepetések az időjárás terén, ezért a módszer széleskörűbb alkalmazása nálunk is lehetséges lenne, ami egyébként az inváziós csípőszúnyogfajokra is alkalmazható – fejtette ki a járványügyi szakember.