Méhlegelővel is lehet gondozott a kertünk

A méhlegelő nem azonos a gazos kerttel, vagy parkkal. Mégis, akkor mi tekinthető annak és miért terjed szinte divatszerűen a telepítése? Ezeknek a kérdéseknek jártunk utána szakértői segítséggel és megtudtuk, hogy mivel ősszel kevesebb virág nyílik, a beporzó rovaroknak szüksége van a mi segítségünkre is. Miskolcon is több helyen létesített a Városgazda méhlegelőket: az Avastetőn, az Avasi mélyszivárgón, a Déli tehermentesítő, kutyafuttató és Szinva patak medernél, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza mögötti területen, a Miskolctapolcai út – Csabavezér út közötti területen.

- Magyarországon csak méhfajból él hétszáz és akkor még nem beszéltünk a körülbelül kétezer beporzó rovarfajról - legyek, szúnyogok, éjszakai lepkék, magányosan élő darazsak. Ezeknek folyamatosan csökken a száma Európa-szerte a természetes élőhelyeik megszűnésének köszönhetően. Ez nagyobb részt a nagyüzemi mezőgazdaságnak, kisebb részt a klímaváltozásnak tudható be – magyarázta kollégánknak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. 

- Négy-öt éve jelent meg egy tanulmány, ami kimutatta, hogy a németországi védett területeken a repülő rovarok 75 százaléka kihalt. Emellett a házi méhek is bajban vannak. Egyre gyakoribbak a méhcsaládokban a betegségek és a tömeges pusztulás. A gyümölcsöseink is veszélybe kerültek, hiszen egyre kevésbé van, ami beporozza őket és félő, hogy így nem fognak termést hozni. Ha nincsenek virágos növények, akkor a beporzó rovaroknak nem marad táplálkozó területe, ami a nyár után ősszel még nagyobb probléma. Ez a táplálkozási lánc magasabb rendű élőlényeire, a kétéltűekre és a hüllőkre is rossz hatással van, amelyek beporzó rovarokat fogyasztanak. Erre egy lehetséges megoldás a méhlegelő, amit helyesebb lenne inkább rovarlegelőnek hívni. Ez lényegében azt jelenti, hogy 10-60 négyzetméteres folton a virágos gyepet nem nyírják le.

Gyom- és patkánymentes

A megfelelően kialakított és gondozott méhlegelővel egészségügyi szempontból nincs gond.

- Bár hazánkban ez bevett szokás, de tévhit, hogy egy kert csak akkor lehet gondozott, ha tövig le van nyírva a fű. Lényeges, hogy a zárt gyep, azaz az egész földterületet magában foglaló gyep, nem gazosodik és a parlagfű, fekete üröm sem terjed el benne. Ezek az allergizáló gyomnövények csak a rontott, megbolygatott földeken nőnek, a valódi méhlegelők mentesek tőlük. Az sem igaz, hogy a magas fűbe automatikusan beletelepszenek a patkányok, hiszen egy gondozott kertbe, ahol nincsen kidobott szerves hulladék, egyáltalán nem költöznek be. Ugyanis egy megfelelően kialakított méhlegelő, olyan, mint egy természetes virágos kert. Őshonos virágmagokat tartalmazó keverékkel telepíteni is lehetséges. Ezt akár nyírhatjuk is rendszeresen, csak ritkábban kell, mint, ahogy megszoktuk. Viszont az nem célravezető, ha két gyorsforgalmi útpálya közötti sávba telepítenek méhlegelőt, mert ott nagyon sok rovar az autóknak ütközve elpusztul. Ahogy az sem, ha kutyafuttatók mellé. Hollandiai jó gyakorlat, hogy a buszmegállók tetejét füvesítik, ahol szintén lehetnek méhlegelők. Továbbá a lapos tetők helyett zöld tetőket alakítanak ki. A barna mezős beruházások miatt a magyar tájban hatalmas részt foglalnak el a lakott területek, ezért nagyon fontos lenne itthon is a természetbarát megoldások alkalmazása. Ahol nem járnak napi szinten az emberek, akár lehetne több méhlegelő. Jó lenne, hogyha a méhlegelők alkalmazása életmóddá válna, amelynek hasznos kiegészítő eleme a házilag elkészíthető darázsgarázs, vagy méhhotel – fejtette ki az MME szóvivője.