Egyre kevesebb a nyelvvizsgázó

Jelentősen visszaesett a járvány idején a nyelvvizsgázók száma, és azóta sem tért vissza a korábbi szintre. Az Oktatási Hivatal adataiból kiderül, hogy tavaly alig 83 ezren nyelvvizsgáztak, pedig 2013 és 2019 között végig 120-130 ezer körül alakult ez a szám. A korcsoportos adatok alapján az látszik, hogy a 14-19 évesek közt visszaállt a korábbi trend, az összesített csökkenés okát tehát az idősebbeknél kell keresni.

Hozzájárult a változáshoz, hogy tavaly és tavalyelőtt nyelvvizsga-amnesztiát hirdetett a kormány, vagyis enélkül is megkapták az egyetemisták a diplomájukat. Mindemellett egy tavaly elfogadott törvénymódosítás alapján már a felsőoktatási intézmények maguk dönthetik el, kérnek-e nyelvvizsgát a diplomához.

Felmérik a tudásukat

Nemrég beszélgettünk a felsőoktatást érintő változásokról prof. dr. Horváth Zitával, a Miskolci Egyetem rektorával. Mint mondta, a jövőben ugyan nem lesz kötelező a diploma megszerzéséhez a nyelvvizsga megléte, de az egyetemen szeretnék megkövetelni a megfelelő nyelvtudást a hallgatóktól.

Amikor szeptemberben megérkeznek az elsőévesek, felmérik a nyelvtudásukat. Akiknek már van középfokú nyelvvizsgájuk, a szaknyelv tanulását kezdik el. A nyelvvizsgával nem rendelkezők is tanulnak majd szaknyelvet, de az Idegennyelv-oktatási Központ, biztosítja számukra a további nyelvtanulást. Ennek rendszerét a napokban dolgozzák ki az intézmény vezetői és oktatói. Például azt, hogy milyen belső vizsgákat kérnek majd a hallgatóktól.

– Úgy nem engedünk ki senkit az egyetemről, hogy semmilyen nyelvtudása ne legyen. A nyugat-európai egyetemeken sem nyelvvizsgát kérnek a hallgatóktól, hanem nyelvtudást, az állásinterjúkon szintén. Előfordulhat, hogy egyes diákok nem szereznek majd megfelelő nyelvtudást, mert nem lesz kötelező, a munkaerőpiacon azonban emiatt hátrányba kerülnek – hangsúlyozta prof. dr. Horváth Zita.

Plusz pontot ér

– Már évek óta megfigyelhető, hogy egyre csökken a nyelvvizsgázók száma – jelezte a boon.hu-nak Karsza Péterné, a miskolci Belvárosi Nyelviskola és Képzési Központ vezetője. – Ennek több oka lehet. Az egyik, hogy csökken a gyerekek száma, a másik, amit évek óta tapasztalunk, hogy visszaesett az oktatás színvonala. Azzal szembesülünk nap mint nap, hogy hiába járt valaki 12 évig a közoktatásba, ahol legalább egy idegen nyelvet tanult, minimális nyelvismeretük van. A tanárok felkészültek, de azt halljuk tőlük, hogy magatartási problémákkal kell megküzdeniük az iskolákban, és az óra nagy része fegyelmezéssel megy el. Nagy szükség lenne arra, hogy a diákok, a szülők és az iskolák együttműködjenek. Bár az új szabályok szerint nem lesz kötelező a nyelvvizsga a diplomához, de felvételinél plusz pontot ér, ezért a középiskolások most is szeretnének vizsgázni. A felnőttek eltűntek, viszont megjelentek a 14 évesek, mivel ez a legfiatalabb korosztály, amelyik nyelvvizsgát tehet. Tehát vannak olyan iskolák is, amelyek 8. osztály végére már olyan tudást tudnak adni a gyerekeknek, hogy nyelvvizsgára jelentkezhetnek. A biztos nyelvtudásra szükség van, hiszen nagyon kevés olyan szakma létezik, ahol ne lenne rá szükség, egy bizonyos beosztás fölött pedig kötelező – hangsúlyozta a nyelviskola vezetője.

„Fájdalommentesen”

Jelezte: az új szabály érzékenyen érintik őket is, mert nemcsak a nyelvvizsgára jelentkezők száma csökkent le, hanem azzal párhuzamosan a nyelvi képzésre jelentkezőké is. A céges képzések pedig a válság miatt szorultak vissza. Azok a vállalkozások, amelyek külföldi partnerekkel dolgoznak együtt, fontosnak tartották, hogy az üzleti vacsorára ne tolmáccsal kelljen menniük a vezetőknek.

– Úgy vélem, a fiatalok nyelvtudása gyengébb lesz, ha a diplomához nem kötelező megszerezni a nyelvvizsgát. Hiszen ha nincs motiváció, akkor általában az emberek a „fájdalommentesebb” megoldást választják. Bár aki a diplomaszerzés után jó állást szeretne kapni, ahhoz a megfelelő nyelvtudás mindenképpen szükséges. Tudjuk, hogy a biztos nyelvtudás akkor sem garantált, ha valaki nyelvvizsgával rendelkezik, hiszen a nyelvet folyamatosan gyakorolni kell – hívta fel a figyelmet Karsza Péterné.