Tudta, hogy van esélye

Az MLSZ megyei igazgatóságának játékvezetői bizottsága Az Év ifjúsági asszisztense díjjal tüntette ki Bense Milánt, akit a diósgyőri stadionban tartott bálon több mint kétszáz jelenlévő előtt köszöntöttek.

Alázat és szorgalom

– Tudtam, hogy esélyes vagyok a címre, de mivel tehetséges versenytársammal ketten pályáztunk az elismerésre, nagyon jóleső érzéssel töltött el, hogy én kaptam meg játékvezetői karrierem első elismerését – mondta az ünnepelt, majd hozzátette: – Amely sokat jelent nekem, hiszen visszajelzést ad számomra, jó úton haladok és jó, amit csinálok. Egyébként rendkívül változatos ez a szakma: rájöttem, hogy rengeteg mélypontja van, ezekből olykor nagyon nehéz felállni. Viszont, amikor felül kerekedtem a nehézségeimen, erősebbé váltam. A játékvezetés engem alázatra nevelt, szorgalomra tanított, mentálisan erősített, barátokat adott, ezek alkotják a jót és szépet ebben a tevékenységben. A szobámban van egy vitrin, a többi érmem és oklevelem közé helyezem a most kapott ereklyéimet, amelyeket a tizenkét éves futballpályafutásom során szereztem. Az arénában sokan megszorították a kezem, többen pedig utólag gratuláltak nekem.

Bense Milán arról is beszélt, hogy negyedik éve futballbíró és az a célja, hogy bekerüljön az országos keretbe.

– Erősségeim közé tartozik a fizikai felkészültség és a kitartás. Gyengém a helyes időbeosztás: a sport, a magánélet és az egyetem hármas szorításában nehezen teremtek egyensúlyt. A példaképeim mindig hatással voltak a gondolkodásomra és a cselekedeteimre. Szerencsésnek érzem magam, mivel számos olyan ember vesz körül, akire fel tudok nézni. Szakmailag elnökünkre, dr. Varga Zsoltra, valamint szűkebb társaságunk tagjára, jó barátomra, Rendek Istvánra szintén példaképként tekintek. Magánéletemben viszont édesanyámra – aki testnevelő tanár és atlétikai versenybíró –, édesapámra és néhai nagyapámra, akik kiskoromtól motiváltak, támogattak és tanítottak.