Bányász dalokkal éltetik a hagyományt

Idén Izsófalva rendezte meg október elején a 23. Országos Bányász Dalostalálkozót, az Izsó Miklós Művelődési Házban, kilenc település tíz kórusának részvételével.

Önkormányzati segítséggel

Az előző két évben a koronavírus járvány útját állta a rendezvénynek, amelyet a korábbi években a jelenleg felújítás alatt álló rudabányai művelődési házban tartottak – adta hírül honlapján Izsófalva.  Az eseményen a megjelenteket üdvözölte Demeter Zoltán országgyűlési képviselő, Szabó Gergely, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés alelnöke, Ötvös Béla, Izsófalva polgármestere és Nagy Tibor szervező, a Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Szövetségének elnöke. A csoportvezetők emléklapot és erre az alkalomra készített emléktárgyat kaptak, majd közös ebéddel és kötetlen beszélgetéssel, dalolással ért véget a nagy sikerű találkozó.

Bemutatták dalkincsüket

– Jól sikerült a találkozónk. A dalköröket a rossz idő sem befolyásolta, hiszen fedett helyen voltunk. Majdnem mindenki eljött, aki jelezte, hogy szeretne részt venni. Több mint 140-en gyűltünk össze. Az utazásban az önkormányzatok segítettek – mesélte Nagy Tibor szervező. – A fellépők a környék volt bányász településeiről érkeztek: Boldváról, Borsodszirákról, Edelényből, Felsőtelekesről, Múcsonyból, Rudabányáról, Sajószentpéterről, Szendrőről és Szögligetről. Ezeknek már egyikében sincs mélyművelésű bányászati tevékenység. A dalostalálkozónak nem a versengés, hanem a hagyományápolás volt a lényege. Ilyenkor a helységek megismerik egymás dalkincsét. A zömében szépkorú tagsággal rendelkező dalkörök a bányász dalokon kívül népdalokat is előadtak, némelyek hangszeres kísérettel. Bár tapasztalunk kisebb lemorzsolódást, de fiatalabb utánpótlás is van mindig bányász családokból, vagy a velük szimpatizálók közül. A résztvevőket igyekszünk minden évben megajándékozni valami olyan ereklyével, ami a bányászatra emlékezteti őket.

Támogatták a kultúrát

A bányász dalos hagyomány ma is ugyanazokat a kulturális értékeket hordozza, mint a 20. század elején.
– Szinte mindenhol, ahol egy bánya nyílt, önkormányzati döntés alapján bányász telepek épültek. Itt alakultak először zömében pedagógusok vezetésével öntevékeny kultúrcsoportok – olvasó körök, irodalmi színpadok, színjátszó-, tánc- és dalkörök, fúvós, vonós, jazz zenekarok és sport egyesületek – amelyek a közösség összetartását erősítették. 1948-ig az olvasó körök fogták össze a közösségeket, amelyeket a bányászok saját fizetésük 1 százalékával támogattak. A bányász dalokat a munkán kívül, települések rendezvényein, jellegzetes ünnepeken, bányász napokon, évfordulókon énekelték. A zenés, táncos esték pedig a nyári időszakokban voltak jellemzőek a népkertekben – emlékezett vissza a Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Szövetségének elnöke.