Visszaköszön szeptember 11-e

Tizenkilenc év telt el azóta, hogy az al-Kaida terrorszervezet összehangolt öngyilkos merényletsorozatot indított az Egyesült Államok ellen. Megkérdeztünk néhány fiatalt – a legidősebb is mindössze nyolcéves volt a terrortámadások idején –, mikor és hogyan tudatosult bennük, mit jelent a szeptember 11-ei dátum, amelyről minden évben megemlékezünk.

A húszéves Kiss Daniel egyéves volt a merénylet idején, ezért első emlékei különböző dokumentumfilmekből származnak.

– Mindig érdekelt a történelem, ezért is tanulok történelem–politológia szakon a Miskolci Egyetemen – mondta. – Egészen kis koromban elkezdtem dokumentumfilmeket nézni, így tisztában voltam azzal, hogy történt egy ilyen tragédia a világban. Mégis amikor az egyik nagy videómegosztón először láttam az egykori élő közvetítéseket, akkor érintett meg jobban érzelmileg, és fogtam fel, hogy mennyien veszítették életüket ebben a tragédiában. Mindezek ellenére számomra ez már csak a múlt egy szelete, a történelmi jelentősége természetesen érdekel, de az érzéseim hasonlóak, mint amikor a Titanic tragédiájáról készült filmet nézem: egyszerre hihetetlen és hátborzongató, de mégis távoli, ezért kissé tárgyilagos.

Határozott emlékek

Szabó Annamária hiába volt mindössze kilencéves a támadások idején, határozott emlékei vannak.

– Tisztán emlékszem arra, hogy otthon voltam a családommal, be volt kapcsolva a televízió, és együtt néztük a híreket – mesélte. – Tudtam, hogy valami nagyon ­rossz dolog történt, de azt még nem tudtam felfogni, hogy ez mivel jár, így a súlyát sem tudtam felmérni még akkor. Mostanra távoli emlékké vált az a nap, de ugyanolyan fontos számomra, mert tisztában vagyok ennek a borzalmas eseménynek a jelentőségével.

Balogh Noémi huszonkét éves, és a hároméves korából megmaradt emlékei között nem szerepel ez a nap, ami érthető.

– Amióta idősebb lettem, folyamatosan visszaköszön ez a dátum, ráadásul mindig imádtam a történelmet, ezért viszonylag hamar tudtam, mi a jelentősége ennek a dátumnak – mondta. – Arra azonban kristálytisztán emlékszem, hogy az Emlékezz rám című film kapcsán kezdtem érzelmileg is jobban átélni a szeptember 11-ei eseményeket, és alaposan utánanézni, mi, miért és hogyan történt. Közelebb áll hozzám, mint például az I. világháború, hiszen ekkor már éltem, és a világra gyakorolt hatása is jobban érzékelhető számomra.