Borsodban is kezdődik az eboltás

Miskolc - Az állattartó köteles minden három hónapos életkort elért ebet beoltatni.

Megyénkben márciustól kezdődnek az összevezetéses eboltások, melynek során több város több pontján is van lehetőség a kutyák évenkénti kötelező veszettség elleni vakcinázására – tájékoztatott dr. Körtvély Andrea állatorvos. Az ebek veszettség elleni védőoltásának beadatása továbbra is a kutya tartójának kötelessége.

Az állattartó köteles minden három hónapos életkort elért ebet 30 napon belül veszettség ellen saját költségén magánállatorvossal beoltatni, az oltást 6 hónapon belül megismételtetni, majd ezt követően a kutyát évenként veszettség ellen beoltatni. Az oltatási kötelezettség elmulasztásakor az állattartó szabálysértést követ el és pénzbírság róható ki rá.

Azt az ebet, amelyik nem részesült az életkorának megfelelően előírtak szerinti (érvényes) veszettség elleni védőoltásban, veszettség szempontjából aggályosnak kell tekinteni és tizennégy napra hatósági megfigyelés alá kell vonni.

A kutyák veszettség elleni védőoltását valamennyi magánállatorvos elvégezheti. Az oltást végző magánállatorvos köteles az oltás beadását a helyszínen az állat oltási könyvében és/vagy az egységes európai állatútlevelében a saját kezű aláírásával és a kamarai bélyegzőjének lenyomatával igazolni.

Más házi kedvencek oltását jogszabály nem írja elő, de mindenképpen javasolt a macskák és a vadászgörények veszettség elleni védőoltása is.

A veszettség

Ejtsünk pár szót magáról a betegségről is. A veszettség egy vírus okozta betegség, mely veszett állat harapásával, annak nyálával kerül a másik állat vagy akár az ember szervezetébe. Legfogékonyabbak a kistestű emlősök (kutyák, rókák, macskák, denevérek, borzok stb.), de a kérődző állatok, a lovak, a baromfik is fertőződhetnek. A betegség zoonózis, tehát az emberre is rendkívül veszélyes. A sebzés helyétől indulva az idegek mentén terjed, eljut az agyba, ahol súlyos működési zavart idéz elő, és csaknem minden esetben halállal végződik, csak néhány denevérfaj képes túlélni a betegséget. Lappangási ideje attól függ, hogy a harapás helye milyen távol esik az agytól, így lehetnek napok, hetek, de akár 3 hónap is. A tünetek állatfajonként és egyedenként is változnak.

Legjellemzőbb tünetek az agresszió, tudatzavar, szokatlan viselkedés. Később részleges bénulás, nehezített légzés, rekedtség, a garat görcse („víziszony”), nyálzás jelentkezik, végül görcsös állapot, teljes bénulás és tudatvesztés következik be. Ha egy embert veszettségre gyanús állat mart meg (vagy az állat nem rendelkezik érvényes veszettség elleni védőoltással) van lehetőség ún. post­expozíciós sorozatoltásra, mellyel a betegség kialakulás megelőzhető.

A betegség gyógyítása eddig – kevés kivételtől eltekintve – nem lehetséges (veszett állatot gyógykezelni pedig tilos!), ezért mindenképp a megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt – hívja fel a figyelmet a szakember. Magyarország a betegség behurcolásának lehetőségét tekintve a potenciálisan veszélyeztetett országok közé tartozik (a déli és keleti szomszédos országokban rendkívül gyakori a betegség).

ÉM