Lázár: a miniszterelnök arra kérte Vargát, vizsgálja meg az államkötvénypiaci következményeket

Budapest/Miskolc/Tornyosnémeti - Orbán Viktor kormányfő arra kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy az államkötvénypiac lehetőségeit megvizsgálva decemberig tegyen javaslatot a Standard & Poor s (S&P) hitelminősítő magyar államadós-osztályzatot érintő múlt heti felminősítésének lehetséges következményeire - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

A felminősítés nemcsak szimbolikus dolog, hanem praktikus jelentősége is van - hangsúlyozta Lázár János, hozzátéve: amíg Magyarország a bóvli kategóriában volt, addig sok olyan eszközt kellett igénybe venni, amelyeket most felül lehet vizsgálni.

A felminősítés - mondta - határszakasz lesz az állampapír-kereskedelemben és az állam finanszírozásában, az államkötvények piacán komoly változásokat tervez a kormány. Arra a kérdésre, hogy a devizakötvény-piacra való újbóli kilépés is felmerülhet-e, Lázár János azt válaszolta: minden lehetőséget mérlegelni kell.

Azt is megjegyezte, hogy mindez a letelepedési kötvénnyel kapcsolatos intézményrendszer felülvizsgálatára is alkalmas lesz. Kérdésre egyébként elmondta, hogy szeptember közepéig mintegy 2800-an kaptak letelepedési engedélyt kötvényvásárlás után.

A nemzetgazdasági miniszter gazdaságösztönző csomagját illetően november-decemberben tisztázzák a társadalmi partnerekkel, hogy 2017-2018-ban hogyan támogathatja a kormány még inkább a gazdaságot. Ez hosszabb vita lehet, ugyanis nagy jelentőségű kérdésekről lesz szó, amelyek meghatározzák az azt követő két évet - közölte.

Lázár János tájékoztatást adott a stratégiai és a gazdasági kabinet üléseiről is. Előbbi napirendjéről elmondta: elfogadták a paksi erőműbővítés aktuális helyzetével kapcsolatos jelentést; döntöttek arról, hogy a parlament elé terjesztik a földárverések lezárásával összefüggő kormányzati javaslatot; és arról is szó volt, hogy az ősszel a kormány kiemelten foglalkozik majd a kiskereskedelem, a fogyasztóvédelem és a Magyarországon forgalomba hozott - különösen a külföldi - élelmiszerek minőségével, azok egészségügyi mutatókra gyakorolt hatásával.

Javasolják továbbá, hogy Magyarország és Thaiföld között legyen kiadatási egyezmény; kezdeményezik, hogy január 1-jével a kormánytisztviselők bérét emeljék meg a járási hivatalokban dolgozók bérszintjére; megkezdődik az M30-as Miskolc és Tornyosnémeti közötti szakaszának építése - 58 kilométer 207 milliárd forintból -; és még idén kijelölik a dél-budai szuperkórház pontos helyét - sorolta a témákat.

Egyházi ügyekről is egyeztettek: a megújított vatikáni szerződéshez hasonló módon a kormány - Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vezetésével, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Trócsányi László igazságügyi miniszter részvételével - tárgyalást kezd a református egyház képviselőivel az együttműködésről. Október közepén pedig kormányzati döntés várható arról is, hogy az oktatási és szociális közfeladatot ellátó egyházak - például a katolikus és a református - az elkövetkező másfél évben milyen állami fejlesztési támogatást kaphatnak - közölte a Miniszterelnökség vezetője.

A stratégiai kabinet ülésén szó volt továbbá arról, hogy a kormány kész nagyvonalú támogatást nyújtani a Semmelweis Egyetemnek, hogy az intézmény a világ 100 legjobb orvostudományi egyeteme közé kerülhessen. Az Országos Sportegészségügyi Intézet új helyének kijelöléséről pedig az október 5-i ülésén dönt a kormány - tudatta.

A gazdasági kabinet tanácskozásáról szólva Lázár János közölte: a kormány azt kéri az Országgyűléstől, hogy az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás ügyében foglaljon állást, támogatja-e annak aláírását vagy sem.

Döntés született arról is, hogy a közszférában a jövőben nyílt forráskódú szoftvereket fognak használni.

Azzal kapcsolatban, hogy a bíróság elutasította a Munkácsy Mihály Golgota című festményének védetté nyilvánítása miatt benyújtott keresetet, Lázár János úgy fogalmazott: az, hogy a festmény nem vihető ki az országból, csökkenti a tulajdonos, Pákh Imre "zsarolási lehetőségét", és javítja a magyar kormány tárgyalási pozícióját.

A paralimpikonok díjazásáról szólva azt mondta: azt a szakmai szervezetek javaslata alapján határozták meg. Ha ezeknek a szervezeteknek van új javaslatuk, a kormány kész megtárgyalni őket - tette hozzá.

Arról, hogy Róma visszalép a 2024-es olimpia megrendezési szándékától, közölte: óvatos az esélyek latolgatásával, de Magyarország esélyei biztosan nőnek, esélyesként vágunk bele a pályázatba.

Kérdésre arról is beszélt, hogy a kormány két héten belül megtárgyalja Sopron, a Fertő tó és térsége, valamint a Balaton fejlesztési koncepcióját. Előbbiről azt mondta: burgenlandi minőséggel vetekedhet a megvalósuló turisztikai fejlesztés.

A szélerőművek létrehozásának szigorítását firtató kérdésre a miniszter azt válaszolta: a szélkerekek visszaszorítása érdekében Németországban is komoly tartományi jogalkotási folyamatok zajlanak, ráadásul a zöldek is tiltakoznak ezen építmények ellen. A tervezett magyar jogszabály "óvatos" - mondta -, a szélkerekek élővilágra gyakorolt hatása ugyanis nem tisztázott, ezért például lakóövezetekben és az azokat védő zónákban, valamint természeti védettség alá eső területeken nem létesíthetnének ilyet. A tárcavezető nemmel válaszolt arra a felvetésre, hogy a szigorítással az új paksi erőművet akarnák helyzetbe hozni.

A Farkas Flórián miniszterelnöki biztos munkáját firtató kérdésre közölte: a kormány továbbra is számít a politikus szakmai munkájára, az pedig az ő felelőssége, hogy a különböző vizsgálatokon helyt álljon. Nincs szó arról, hogy a kabinet elengedné a kezét, "azt reméljük, hogy ő nem esik el" - fogalmazott.

- MTI -