Melyek a magyar állam erősségei?

Miskolc - „Az állam nem csak az aktuális kormányzatot, a politikai elitet jelenti.” Fontos kérdésekre még fontosabb válaszok Magyar Kornélia elemzővel és Fazekas Csaba történésszel.

Az augusztus 20-i ünnep kapcsán két kérdést tettünk fel Magyar Kornélia elemzőnek, a Magyar Progresszív Intézet igazgatójának és Fazekas Csaba történésznek, a Miskolci Egyetem Politikatudományi Intézet igazgatójának.

Első kérdésünk így szólt: Melyek a magyar állam erősségei? A második pedig: Milyen feladatok várnak megoldásra?

Magyar Kornélia: A kormányzati formát illetően az mindenképpen erősségnek tekinthető, hogy nem a westminsteri modellt követjük, ahol minden elveszített szavazás egyben bizalmatlanságot is jelent, azt is jelenti, hogy stabilabb a kormányzás. A konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye kizárja a parlament által előidézett kormányválságokat és talán ennek is köszönhető, hogy egy-két indokolt kivételtől eltekintve minden kormány kitöltötte ciklusát. A magyar közjogi rendszerben használatos modell tehát stabil, jóllehet a felelősség sokkal kisebb, amit a kormányzat visel. (Fontos jelezni, hogy nincs olyan modell, ahol a kettő, tehát a stabilitás és a felelősség együtt érvényesül, tehát vagy stabilitás vagy felelősség dominálja a kormányzati modelleket.) A magyar kormányzati rendszerben a kormány tehát a miniszterelnökkel azonos, a parlament előtt ő viseli a kormányzati felelősséget a végrehajtó hatalom egészéért, a miniszterekkel szemben nincs bizalmi szavazás, az ő sorsuk a miniszterelnök bizalmától függ.

Fazekas Csaba: Amikor a történész megpróbál erre a kérdésre válaszolni, muszáj rögtön visszakérdeznie: melyik magyar államé? Mert a magyar államalapítás kétségkívül Szent István nagyszerű történelmi érdeme, ugyanakkor a magyar állam az elmúlt bő ezer évben nagyon sokféle formációt jelentett. Sokat változott a területi kiterjedése, az államot tartalommal megtöltő társadalom összetétele, illetve hatalmi rendszere, nem is tekinthető mindig önállónak, többször a puszta léte is kérdésessé vált, máskor viszont több is volt belőle. Fontos, hogy a történelem tanúsága szerint nem mindig az az állam erős, amelyik nagyon annak akar látszani, az erő sugalmazása gyakran erőlködést vagy erőszakot takar inkább. (Láttunk már rendíthetetlen birodalmakat összeomlani.) Inkább az az állam tekinthető erősnek, amely kevéssé avatkozik polgárai életébe, arra törekszik, hogy lakosainak jobb legyen a sora, nem irányítani, hanem inkább szolgálni akarja őket. Erre is alkalmazható József Attila gondolata, aki épp az elődök felhalmozott tapasztalataiból vonta le a következtetést: „gyenge létemre így vagyok erős.” Ha van a magyar államnak évszázadokon átívelő erőssége, az minden bizonnyal a megmaradásra, a túlélésre, a megújulásra és olykor a korrekcióra való képessége. Ez most és a jövőben is erőssé fogja tenni.

A magyar államalapítás kétségkívül Szent István nagyszerű történelmi érdeme, ugyanakkor a magyar állam az elmúlt bő ezer évben nagyon sokféle formációt jelentett" Fazekas Csaba

Magyar Kornélia: A magyar államnak rengeteg feladata van a kisebbségek, azon belül is a cigányok helyzetének rendezésében. Ez az a terület, ami a rendszerváltás óta eltelt időben a legkevesebbet változott és talán a legkevésbé oldható meg központi, azaz állami akarat nélkül. A törvényi szabályozás ellenére (illetve sajnos legutóbb éppen a törvényi szabályozással összhangban) a szegregáció még mindig jelen van, ami szükségszerűen újratermeli a többség és kisebbség egymással szembeni előítéleteit és ellenérzéseit. Szintén megoldandó feladat az egészségügy helyzetének javítása, ami mára összeomlás közeli állapotba került. A hírek elsősorban munkaerőhiányról szólnak: az agyelszívás (azaz braindrain), a magyarországi körülmények kritikus volta olyan szakemberhiányt okozott, ami sürgős megoldást igényel.

A 2010 óta tartó Fidesz-kormányzat oktatási reformja sem látszik működni mind ez idáig: a központosítás – amely önmagában se nem jó, se nem rossz – eddig jószerint csak fenntartási nehézségeket okozott, jóllehet lehetőség is lenne benne, például a fent említett romaszegregáció megoldásában, ám eddig erre nem került sor.

Megoldandó feladat az egészségügy helyzetének javítása, ami mára összeomlás közeli állapotba került" Magyar Kornélia

Fazekas Csaba: Minden államnak vannak távlati és aktuális feladatai. Mindkét csoportba sorolható, hogy egyre jobban szorongat a döntés: meg kell határozni, hogy kiket tartunk a magyar állam barátainak, szövetségeseinek, kikkel akarjuk szorosabbra fonni a kapcsolatainkat és kikkel akarjuk lazítani. Például, hogy hogyan viszonyulunk az egykor általunk választott európai integráció intézményeihez. Hogy egy teljesen aktuális feladatot is mondjak: az állam nemsokára eldönti, hogy mennyire akarja befogadónak, integrálónak látni önmagát, hisz abból, ahogy másokhoz viszonyulunk, mindig magunkra is következtethetünk. A mostani magyar államot egyre komolyabb kihívás elé állítja fiatal és képzett polgárainak elvándorlása, az ennek nyomán is nyomasztó munkaerőhiány, a válságból kilábaló gazdaság teljesítőképességének megőrzése. Mindez ráadásul a változatlanul mostoha helyzetű ágazatokban (oktatásban, egészségügyben) felhalmozódott finanszírozási problémák megoldásával kell hogy párosuljon. Még egy dolgot ne felejtsünk el: amikor „államról” beszélünk, az nem csak az aktuális kormányzatot, a politikai elitet jelenti. Modern világunkban az állam „mi vagyunk”, vagy legalább: mi is vagyunk, ami azt jelenti, hogy nem lehetünk közömbösek saját országunk sorsa iránt, az állam arculatának kialakításáért, feladatainak megoldásáért az állam polgárait is felelősség terheli.

- ÉM-PGY -