Nyomás a borpiacon: árat emelni, vagy sem, és ha igen, mennyivel?

Nagy a nyomás a kiskereskedelmi láncok részéről a borpiacon. A bor- és szőlőtermelők számára most nemhogy az ármérséklés, de az áremelés elmaradása is végzetes lehet – írja a Világgazdaság.

Nem tudnak engedni

A kereskedelmi láncok a borászok elmondása szerint azzal érvelnek az árcsökkentés mellett, hogy ma már vannak olyan nyersanyagok, amelyeknél elkezdődött az árcsökkenés, és ezért az azokból készült élelmiszerek elkészítésének költsége is alacsonyabb lett. A bor azonban elég nehezen hasonlítható össze az utóbbi hónapok árcsökkentéseinek alkalmával legtöbbet emlegetett tej és tejtermékekkel, hiszen a borászok eleve nem emeltek olyan mértékben átadási árat, mint a tejfeldolgozók, sőt, még csak annyival sem növelték az áraikat, mint amennyivel a bekerülési költségeik növekedtek. Ezért most nem is tudnak engedni az áraikból.

A KSH hivatalos adatai szerint, a bor és a pezsgő árnövekedésének dinamikája hasonló volt, viszont a drágulásuk később kezdődött, és annak mértéke is lényegesen alatta maradt az alapvető élelmiszerekének. Több borász is elmondta, hogy egy-egy konkrét termékének a beszállítói az árát csupán a borpiaci átlagnak megfelelően emelte, ennek ellenére az üzletek ugyanazt annak a többszörösével drágították, és egyes esetekben 50 százalékkal is magasabb áron kínálták. Olyan is megtörtént, hogy ezt a terméket „akciózta vissza" a bolthálózat. A jelenlegi helyzetben inkább az áremelés felé mutat az is, hogy a termékeik nagy része nem kerül azonnal piacra, a borokat és a pezsgőket sok esetben több évig kell érlelni. Ezt az időszakot, vagyis a készülő terméket finanszírozni kell, ami a mostani kamatkörnyezetben jelentős többletterhet jelent.

Többek véleménye szerint, amennyiben rájuk erőltetik az árcsökkentést, sőt, akár már csak azt is, hogy ne emeljenek még kismértékben sem árat, akkor pontosan az a haszon vész el, amiből a borászok megélnek. Ennek az lenne a következménye, hogy ezt a veszteséget nekik a termékláncban tovább kellene hárítaniuk, amit kizárólag a szőlőtermelők felé tudnának megtenni.

Nincs tartalék

A szőlészetben már azelőtt sem volt tartalék, mielőtt az elmúlt időszak költségnövekedése elindult. Az egyik borász szerint a szőlőtermelőknek megígérték az idei szőlőáremelést, ha most egy borárcsökkentés miatt ezt vissza kellene mondani, akkor megvan az esélye annak, hogy sokan felhagynak a termeléssel és kivágják a tőkéket, vagy egyszerűen csak nem művelnék tovább. Ez már most is elég gyakran előfordul, aminek az a veszélye, hogy a műveletlen szőlőkről a szomszédos területekre olyan betegségek terjednek át, ami ellen védekezni kell, ezzel tovább növelve a szőlőtermelés költségeit. A megkérdezett borászok szerint szinte biztos, hogy a következő években a hazai szőlőterület több száz hektárral csökken (a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa statisztikája szerint 2022-ben 56 265 hektár volt a szőlőterület). 

Frittmann János, a HNT frissen megválasztott elnöke elmondta: Hozzánk nem érkezett a kereskedőktől árcsökkentési igény, de most épp ellentétes irányban kellene mozogniuk az áraknak, és a borászoknak kellene árat emelni. Az elmúlt évben ugyanis csak az anyagjellegű költségeik 35-40 százalékkal növekedtek, miközben átadási áraikat legfeljebb 10 százalékkal tudták emelni. Az új HNT-elnök arról is beszélt, hogy a körforgásos gazdálkodás érdekében bevezetendő szabályok érintik a borászokat is, csak még nem tudják, milyen mértékben – a legtöbben 50-80 forint körüli palackonkénti várható teherről beszéltek, aminek a kigazdálkodása nagy problémát fog jelenteni.

Az új elnök a borászat helyzetét válságosnak minősítette, a helyzet kritikusságát érzékeltetve megjegyezte: 

Nem tapasztalják

Saját véleményemet tudom elmondani, mert mi jelenleg nem tapasztaljuk ezt a tendenciát a kereskedelmi láncok részéről – mondta el Garai Roland a Bükkaljai Hegyközség elnöke. Szerintem most a bor árak felfelé mennek, mindenhol volt egy 10-30 százalék közötti növekedés. Az áremelkedés ugyan nem olyan mértékű amelyet megkívánna a jelenlegi gazdasági helyzet, nem lehet érvényesíteni azt az áremelkedést amellyel megnövekedett a termelés költsége – osztotta meg tapasztalatát. Ha valaki a 30 százalékos növekedést el tudja érni a piacon az már – megfelelő technológia esetén – kiegyenlítheti a költségnövekedést. 

Egyébként általános vélekedés, hogy mintegy 10 éve kezdődött a tendencia, hogy egyre kevésbé érdemes szőlővel, borral foglalkozni – ez megnehezíti minden termelőnek az életét. Az például, hogy az Európai Unióban, a környező országokban tapasztalható, hogy egy kiló szőlőnek az ára egy euró környékén van Magyarországon pedig 80-100 forint volt a tavalyi évben az sok mindent elárul – fogalmazta meg a szakember.