2016.07.26. 11:39
Magasabb bért köszönhetünk a bevándorlóknak
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - A munkanélküliség ugyan csökkent, és az átlagbérek is nőttek, de a közfoglalkoztatás továbbra is erősen szegregált, és nem vezet vissza a nyílt munkaerőpiacra. Háromból egy közfoglalkoztatott Borsod, illetve Szabolcs megye valamelyikében él. Ha sokat akarunk keresni, pénzügyesnek vagy kőolaj-feldolgozónak kell menni, a menekültek pedig nem veszik el a munkánkat, sőt, még a fizetésünk is nőhet. Prókai Eszter cikke az Abcúgon.
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - A munkanélküliség ugyan csökkent, és az átlagbérek is nőttek, de a közfoglalkoztatás továbbra is erősen szegregált, és nem vezet vissza a nyílt munkaerőpiacra. Háromból egy közfoglalkoztatott Borsod, illetve Szabolcs megye valamelyikében él. Ha sokat akarunk keresni, pénzügyesnek vagy kőolaj-feldolgozónak kell menni, a menekültek pedig nem veszik el a munkánkat, sőt, még a fizetésünk is nőhet. Prókai Eszter cikke az Abcúgon.
Minden évben készül egy nagy összefoglaló a magyar munkaerőpiacról és a foglalkozáspolitikáról. A Munkaerőpiaci Tükör 2015-ös kötetét nemrég mutatták be, és egy egész fejezetben viszgálják a nemzetközi migráció témáját, főleg azt, hogy milyen hatással vannak a bevándorlók egy-egy ország munkaerőpiacára. De szó van benne arról is, hogyan alakult a munkanélküliség, kik és miért mennek külföldre dolgozni, és milyen munkával lehetett a legtöbb pénzt hazavinni. A tanulmány főbb megállapításai a következők:
A szerzők a közfoglalkoztatásra is kitérnek. “Bár a közfoglalkoztatás társadalmi elfogadottsága sokat javult, mégsem sikerült megteremteni a nyílt munkaerőpiacra történő átmenetet segítő formákat” – írják. De ide tartozik az is, hogy már tavaly megjelentek a munkaerőpiacon azok a fiatalok, akik úgy hagyták ott az iskolát 16 évesen, hogy legfeljebb alapfokú képzettségük volt. Az ő számukra csak a közfoglalkoztatás nem túl vonzó lehetősége maradt. A jelentés szerint a közfoglalkoztatás nem nyitja meg az utat az elsődleges munkaerőpiac felé, és az sem túl szerencsés, hogy tavaly a munkanélküliség kezelésére jutó pénz több mint felét a közfoglalkoztatásra költötték, míg a visszatérés szempontjából hatékonyabb programokra ehhez képest szinte alig jutott. A szerzők szerint a közfoglalkoztatás minden tekintetben, így földrajzilag is erősen szegregált, 2015 decemberében háromból egy közfoglalkoztatott Borsod, illetve Szabolcs megye valamelyikében élt.
A tavaly Európa felé meginduló menekülthullám is az egyik oka volt, hogy a Munkaerőpiaci Tükör legnagyobb fejezetében a nemzetközi migrációt vizsgálták a kutatók. Magyarországon az elvándorlás – a többi országtól eltérően – késve indult el. A rendszerváltás kezdeti éveiben nettó fogadó ország voltunk: az 1989 előtt kivándorolt magyarok visszatérése, a környező országok magyar kisebbségei és az egykori jugoszláv nemzetiségek bevándorlása a ’90-es években jóval nagyobb volt, mint amennyien közben elhagyták az országot. A pénzügyi válság időszakában viszont megfordult az arány, olyannyira, hogy 2014 elején már közel 330 ezer magyar állampolgár élt az európai célországokban, 55 százalékuk férfi
Fontos kérdés a migráció témájában, hogy vajon a Magyarországra érkező bevándorlók milyen hatással lehetnek a hazai munkaerőpiacra. Itthon még kevésbé, de külföldön már számos kutatás készült a témában. Ezek alapján a magyar szakemberek a következő megállapításokra jutottak:
- Prókai Eszter | abcug.hu -
Kötelező elmenni a toborzásra a közmunkásoknak. Aki alkalmas és állásajánlatot kap a honvédségtől, az vagy beöltözik egyenruhába, vagy hónapokra kiesik a közfoglalkoztatásból.
Míg 2008-ban 116,2 millió ember élt nyomorban az EU területén, addig 2014-re már 120,9 millió.
Hiába a sok álláskereső, alig találnak jól képzett szakmunkásokat a magyarországi gyárakban. Annyira, hogy egy szügyi üzembe mexikói és orosz munkásokat hívtak, hogy tanítsák be a magyar varrónőket. A szakiskolások sokszor csak elméletben tanulnak meg gépeket kezelni, és bár a duális képzés jó irány lehet, ennél több kell. Közmunka helyett át- és továbbképzésekre lenne szükség, a gyáriparosok pedig több tízezer vendégmunkás behozatalát sürgetik.
Harmadik országból érkező szakképzett munkaerőre van szüksége a munkaerőhiányban szenvedő magyar gazdaságnak a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint. A szakképzetlen magyar álláskeresőkkel ugyanis nem lehet feltölteni a versenyszférában lévő üres munkahelyeket.