Minek ide vendégmunkás, ha úgyis sok a munkanélküli?

Akt.:
Minek ide vendégmunkás, ha úgyis sok a munkanélküli?
Minek ide vendégmunkás, ha úgyis sok a munkanélküli? - © Fotó: abcug.hu
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Szügy – Hiába a sok álláskereső, alig találnak jól képzett szakmunkásokat a magyarországi gyárakban. Annyira, hogy egy szügyi üzembe mexikói és orosz munkásokat hívtak, hogy tanítsák be a magyar varrónőket. A szakiskolások sokszor csak elméletben tanulnak meg gépeket kezelni, és bár a duális képzés jó irány lehet, ennél több kell. Közmunka helyett át- és továbbképzésekre lenne szükség, a gyáriparosok pedig több tízezer vendégmunkás behozatalát sürgetik. Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

Nándor kilenc éve dolgozik a Zollner Kft. szügyi gyárában, ahol egyszerű alaktrészeket és komplett rendszereket is készítenek, többek közt orvosi eszközöket forgalmazó cégeknek. Komoly szaktudást igénylő gépeken kell dolgozni, ami nem könnyű feladat, de úgy tűnik, Nándor kiállta a próbát, akárcsak két fia, akik szintén a Zollner alkalmazottai.

01

Nándor kilenc éve dolgozik a Zollner Kft. szügyi gyárában | Fotó: Hajdú D. András

Lehet, hogy ők hamarosan csupán üdítő kivételek lesznek. A szügyi ipari területet azért hozták létre az ezredforduló környékén, hogy munkát biztosítsanak a helyieknek, ám a Zollner és a három másik itt működő cég egyre inkább azzal szembesül, hogy a környékbeli munkások nem ütik meg az elvárt szintet. Hiába nagy a munkanélküliség, és hiába kínálnak álláshelyeket, nincs, aki betöltse őket. Hogy lehet ez?

Varrónőket is Mexikóból hoztak

A Nógrád megyei Szügyben két mezőgazdasági egység is működött a rendszerváltás előtt, amiből több száz család vígan meg tudott élni. 1990 után viszont tönkrementek a téeszek és a melléküzemágak is, a munkanélküliség pedig az egekbe szökött, kezdetben tíz, majd tizenöt százalékosra. “Láttuk, hogy nem maradhatunk tétlenek” – emlékezett vissza Markó Antal, aki 34 éve vezeti az 1400 lakosú települést.

1995-től a kormányzat támogatta a városokban ipari parkok létrehozását, amivel a közeli Balassagyarmat is élni tudott, sokáig mégsem telepedtek meg komoly befektetők, mert a kínáltnál jóval nagyobb területet akartak megvásárolni. Ezért a szügyi önkormányzatnak önállóan kellett megoldást keresnie, amit egy saját ipari terület kialakításában találtak meg. “Egy négyzetméter földterületünk sem volt, egyesével kellett meggyőzni a tulajdonosokat, hogy adják el a földjeiket. Mára 170 hektárt értékesítettünk” – mondta Markó.

Az ipari területen ma négy nagy nemzetközi cég működik. “Negyvenezren élnek Szügy 25 kilométeres körzetében, nekik akartunk munkahelyet teremteni. A megye majdnem minden településéről járnak ide dolgozni, kétezren ingáznak naponta” – mondta Markó.

02

Markó Antal szügyi polgármester | Fotó: Hajdú D. András

Június végén Szügy mégis azzal került be a hírekbe, hogy az egyik, luxuskabriók tetőponyváját gyártó cég nem talált elég képzett varrónőket, ezért a mexikói telephelyéről kellett munkásokat hoznia. Bár a külföldiek az első hírekkel ellentétben nem tartósan, hanem csak arra az időre jöttek, amíg betanították a magyar munkásokat, a dolog így is jól jelzi a munkaerőhiányt.

A probléma nemcsak Nógrád megyében van jelen. A Világgazdaság csütörtökön a KSH adataira hivatkozva arról írt, hogy Budapest vonzáskörzetében 18 ezer embert tudnának felvenni azonnal. 2016 első negyedévében a nemzetgazdaság legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 36 ezer állás várt betöltésre, ami közel 9 ezres, 33 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A KSH elemzése szerint a sok munkanélkülivel és közmunkással rendelkező régiókban – mint Nógrádban is – azért van munkaerőhiány, mert a munkaerő-kínálat és a -kereslet nem felel meg egymásnak. Az üres álláshelyek aránya a számítógépeket és elektronikai berendezéseket gyártó cégeknél a legmagasabb, itt százból négy hely várt betöltésre.

Csak elméletben tudnak dolgozni

Markó szerint a hiba a szakképzésben van, amely képtelen kész munkaerőt képezni a gyárak számára. Ezt több, környékbeli cégnél is így látják, például a balassagyarmati Delta-Tech Kft.-nél, ahol saját tervezésű gyártósorokat és célgépeket készítenek. Oravecz Tibor cégvezető szerint a szakképzés 10-15 éve nagyon gyenge színvonalon működik.

Elméleti szinten megtanítják a diákoknak, hogyan kell beprogramozni a CNC-gépet, de azt már nem mutatják meg, hogyan kell befogni a vasat egy ilyen gépbe”

– mondta. A cégnél jól képzett forgácsolókat, esztergályosokat és villamosszerelőket is nehezen találnak.

Mivel egyedi munkát végeznek, nem betanított munkásokra, hanem magasabban kvalifikált dolgozókra lenne szükségük. A jobbak viszont egyre inkább külföldön keresik a megélhetést, itthon pedig a gyengébb képességű, alulmotivált munkaerő marad. A Delta-Technél igyekeznek házon belül kiképezni a frissen felvett munkásokat, akik jóformán csak azért kapják az első három havi fizetésüket, hogy tanuljanak. Ráadásul az emberek nem szívesen mozdulnak ki a lakóhelyükről, hiába alkalmaztak akár 80 kilométerre élő embert is, végül mindenki megunja az ingázást. A cégnél ezért inkább környékbeli, lehetőleg Nógrád megyei munkásokat keresnek.

Az IMESA Szolgáltatásfejlesztő és Tervező Kft. ügyvezető igazgatója, Szimán Szabolcs is hallott hasonló panaszokat egy alvállalkozójától. “Az országban mindenfelé foglalkoznak ipari mosógépek és szárítógépek szervizelésével. Ehhez komolyabb gépészeti és elektrotechnikai ismeretek kellenek, de a jobb szakemberek mind felmondtak, és részben külföldre mentek. Ezután nagyon nehezen talált jó munkaerőt” – mondta.

03

A szügyi ipari terület | Fotó: Hajdú D. András

Markó Antal szerint ez így nem mehet tovább, ezért a szügyi önkormányzat a következő két évben létre fog hozni egy képzőhelyet, ahol speciálisan a négy cég számára képeznek majd munkaerőt. “Ez nem önkormányzati feladat lenne, de rávisz minket a kényszer. Ehhez persze szálláshelyeket is kell majd építenünk” – mondta. Beszéltünk néhány helyi cég közép- és felsővezetőjével, akik támogatják a tervet, nem véletlenül, hiszen folyamatosan keresnek dolgozókat.

Lantos Csaba, a Szügyben működő Parat Ungarn Kft. ügyvezető igazgatója is hiányolja a színvonalas szakképzést, és rossz iránynak tartja, hogy már egyéves OKJ-s tanfolyamokon is képeznek kőműveseket. A cég egyik alsóbb szintű vezetője azt mondta, sokakat azért kell elutasítaniuk, mert nem tudnak eléggé angolul vagy németül, ami egy nemzetközi cégnél elengedhetetlen lenne.

A kormány a Németországból ismerős duális képzés átvételével próbálja elérni, hogy a diákok már iskolásként gyakorlatot szerezzenek. A rendszer lényege, hogy a szakiskolások tanulói szerződéssel dolgoznak a gyakorlati képzést vállaló cégeknél, amiért fizetést is kapnak, a törvény szerint havi 10 és 19 ezer forint között. A három éve működő rendszerről egyelőre nehéz eldönteni, hogy beváltja-e a hozzáfűzött reményeket, tavaly mindenesetre sokan elégedetlenek voltak vele.

04

Fotó: Hajdú D. András

Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke akkor azt mondta az Abcúgnak, a duális képzés csak ott működik jól, ahol van egy nagy, tőkeerős cég, amely tényleg vállalja a diákok képzését. Sok tanuló viszont a családi vállalkozásnál vagy ismerősöknél tudja le a kötelező gyakorlatot, ahol nincs elég kapacitás és infrastruktúra a hatékony képzéshez.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke szerint a duális képzés jó irány, de a probléma nem itt kezdődik. “Ha megnézzük, kik kerülnek be a szakképzésbe, azt látjuk, hogy sokszor az alapkészségekkel, írással, olvasással küzdő fiatalok érkeznek, akik teljesen motiválatlanok is. Ez már általános iskolai probléma”.

Majd az ukránok megoldják?

De még ha be is válik a duális képzés, az nem oldja meg a munkanélküli tömegek problémáit. Rolek szerint ehhez többet kellene fordítani intenzív átképzésekre és továbbképzésekre, a kormány viszont inkább a közmunkában hisz, amiről már sokszor kiderült, hogy inkább a statisztikák feljavítására jó, semmint arra, hogy visszairányítsa az embereket az elsődleges munkaerő-piacra. Márpedig a felnőttképzés előtérbe helyezése kormányzati szándék nélkül nem megy, még ha üdvözlendők is a szügyihez hasonló önkormányzati kezdeményezések.

Rolek szerint a szakképzésben ugyan vannak gondok, de ez inkább csak tünet, a problémák mélyebben gyökereznek. Az MGYOSZ nemrég ki is adott a témában egy közleményt, amelyben felsorolták a legfontosabb gondokat.

  • A népességfogyás miatt évente kb. 40-50 ezerrel csökken a munkaerő-kínálat, ehhez jön az elvándorlás, ráadásul súlyosbítja a helyzetet, hogy a gazdaság növekedése miatt egyre több munkaerőre van szükség.
  • Az emberek nem szívesen hagyják ott a lakóhelyüket, ha éppen máshol lenne munkalehetőség.
  • Rolek szerint értékrendbeli problémák is vannak, sokaknál egyszerűen nincs olyan értéke a munkának és a tanulásnak, mint kellene.

Rolek szerint a szakképzés javítása és a felnőttképzés felpörgetése mellett

elkerülhetetlen, hogy behozzanak az országba 40-50 ezer jól képzett, kulturálisan beilleszthető vendégmunkást.”

“Szétnéztünk a környező országokban, és azt láttuk, hogy Lengyelországban közel egymillió ukrán vendégmunkás dolgozik, de sokan vannak Csehországban is. Ha ezt vesszük alapul, Magyarországon méretarányosan 250 ezer emberre lenne szükség” – mondta. Az MGYOSZ számára a “kulturálisan beilleszthető” nem azt jelenti, hogy feltétlenül európai munkaerőre van szükség, a lényeg, hogy teljesítőképes és hatékony legyen. “Az a fontos, hogy be tudjon illeszkedni a közösségbe, és el tudja végezni a rábízott feladatot. Más országokban ez bevált, nem nekünk kell feltalálni új dolgokat”.

05

Fotó: Hajdú D. András

A javaslat Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek is megtetszett, aki azt nyilatkozta, a kormány harmadik országból származó, vagyis nem EU-s vendégmunkások behozatalában segítene, és szálláshelyek létrehozását is támogatni fogja. Ez meglepő fordulat annak fényében, hogy a kormány tavaly júliusban még rendeletben korlátozta a vendégmunkások számát. A jogszabály szerint a Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok száma nem haladhatja meg az előző évben bejelentett munkaerőigények havi átlagát. (Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón már cáfolta, hogy a kormány külföldi munkásokat hozna, szerinte a kormány családtámogatással, a szakképzési rendszer megújításával és a piacra visszavezetett munkaerővel küzd a munkaerőhiánnyal).

Nem mondhatni, hogy ma hatalmas tömegekben dolgoznak vendégmunkások Magyarországon. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adatai szerint tavaly 5245 munkavállalási engedélyt adtak ki, igaz, ez 12,3 százalékkal több mint 2014-ben.

munkavallalasi_engedelyek

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Európai, de nem EU-s állampolgároknak 50 százalékkal több engedélyt adtak ki tavaly, mint egy évvel korábban. Ukrajnából jönnek a legtöbben, de majdnem megduplázódott az itt munkát vállaló szerbek száma is. A legtöbben, 3113-an Budapesten és Pest megyében vállaltak munkát 2015-ben, a második legnépszerűbb célpont pedig a három észak-alföldi megye (Szabolcs, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun) volt. Itt 609 engedélyt adtak ki.

munkavallalasi_engedelyek_2

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

A kiadott engedélyek többségét a feldolgozóipar (27,4%), az információ kommunikáció (14,4%) és a kereskedelem, gépjárműjavítás (9,2%) területén bocsátották ki. Ez a három gazdasági ágazat szívta fel a munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok 51 százalékát. Viszont a tavaly ideérkező munkavállalók 22 százaléka szakképzettséget egyáltalán nem igénylő munkát vállalt, pedig most éppen a jól képzett szakemberek hiányoznak a leginkább. (Nem beszélve a felsőfokú képzettséget igénylő munkákról: informatikusokból például már most is krónikus hiány van. De nemcsak az informatikusokról van szó. A már említett Delta-Technél, ami egy kisebb cégnek számít, most azonnal fel tudnának venni két villamos- és három gépészmérnököt, ha lenne megfelelő jelentkező.

Szurovecz Illés | abcug.hu








hirdetés