„Az én fiam 10 percig sem tud nyugodni”

Miskolc - Kiderült, nem könnyű a szülők dolga, amikor iskolát kell választaniuk 6-7 éves gyermeküknek.

– Melyik iskolába írassam a gyerekemet, ha a diagnózisa „aktivitás- és figyelemzavaros”? A kis létszámú osztállyal rendelkező iskolák sorra elutasítják, mert nem a körzetükben lakunk, viszont a normál létszám nem javasolt a gyermekemnek – vázolta a beiskolázással kapcsolatos problémáját egy olvasónk.

Kérdésére Szögedi Dalma iskolapszichológus válaszolt, aki az elmúlt héten épp azért jött el szerkesztőségünkbe, hogy a szülők ehhez hasonló problémáit segítsen megoldani. Mint mondta, ha a pedagógiai szakszolgálat nem jelölte ki a gyermek nevelésére alkalmas intézményt, akkor a szolgálathoz kell fordulni, hogy tegye ezt meg. Jelezte: bár az igaz, hogy Miskolcon minimális a kis létszámú osztályok száma.

Melyiket válasszam?

Egy másik szülő azon tanakodik, vajon melyik iskolában lenne jobb helye a gyermekének: abban, ahová az óvodás társai mennek, vagy abban, ahol családias a légkör, és kisebb az osztályok létszáma. A szakember hangsúlyozta: a 6-7 éves gyerekek nagyon könnyen tudnak alkalmazkodni új környezetükhöz. Hamar szereznek barátokat, bár lehet, hogy ezek a barátságok nem tartanak majd sokáig. Azt tanácsolta, mindenekelőtt a szülő arról tájékozódjon, hogy ki lesz a gyerek tanítója, hiszen a pedagógus egyénisége nagyon sokat számít. Hozzátette: a kisebb létszámú osztály mindenképpen jobb az elsős gyerekeknek.

– Kisfiam szeptemberben iskolás lesz, de kissé aggaszt, hogy a 6 éveseknek való foglalkoztató füzetek feladatait egyáltalán nincs kedve megoldani. Talán nem iskolaérett a gyermekem? – kérdezte kétségbeesve egy édesanya. A szakember megnyugtatta: az iskolaérettség az idegrendszer fejlettségét jelenti, amit nem kell támogatni, feladatlapok nélkül is bekövetkezik. A 6-7 éves gyereknek körülbelül 10-15 percig kell tudnia figyelni. Tudjon számolni 10-ig, ismerje az alapvető színeket, a több-kevesebb, kisebb-nagyobb fogalmát. Fontos, hogy ne legyen beszédhibás, és hogy „legyen barátságban” a ceruzával. Ez azt jelenti, hogy ceruzafogása legyen biztonságos. Képes legyen bizonyos finommozgásos feladatokat elvégezni, például a cipőjét befűzni és bekötni. Legyenek a gyermekcsoportban kapcsolatai. Ha valaki mégsem iskolaérett, az a pedagógiai szakszolgálat vizsgálatán kiderül, és fejlesztő foglalkozásokon vehet részt, sorolta Szögedi Dalma.

Egyházi vagy állami?

Az újabb kérdés arra vonatkozott, hogy nem zavarja-e meg a gyereket, ha a szülők nem vallásosak, nem járnak templomba, de csemetéjüket szeretnék egyházi iskolába íratni, mert ott jobb a gyermek- és szülőközösség. A szakember határozottan állította: ez a gyermeknek általában nem okoz gondot. Arra azonban ügyelni kell, hogy amit az iskolában hall, azt a szülők ne cáfolják, ne tiltsák. Például ha evés előtt imádkozni akar, vagy este a Bibliából szeretne olvasni, akkor azt hagyni kell. Ez azért is fontos, mert az iskolás gyermekek már nemcsak a szüleiknek, hanem az iskola felnőttjeinek is szeretnének megfelelni. A gyermek egy bizonyos életkorban úgyis eljut oda, hogy kialakítja saját világnézeti álláspontját. Van példa arra, hogy egyházi iskolába járó diák azt mondja, szerinte nincs Isten, hiszen szenzitív életkorokban, például kamaszkorban megkérdőjeleződik sok minden, amit a felnőtt vagy iskola képvisel, kritikus lesz az értékekkel szemben a fiatal, ez az ön­azonosság elérésének is része. Egy másik szülő dilemmája, hogy vajon mennyi különórát engedjen gyermekének. Szíve szerint mindenféle sporttal és művészeti ággal megismertetné csemetéjét, hogy el tudja dönteni, mi érdekli igazán.

Az iskolapszichológus figyelmeztetett: álláspontjuk szerint az lenne a legjobb, ha a délelőtti iskolai tanórák után a 6–10 éves korú gyerekeknek már nem kellene tanulniuk. Hiszen ők még a játék és a szabad tevékenység által fejlődnek megfelelően.

– Egyéntől függ, hogy ki mennyi különórát bír el, de azt szoktuk mondani, hogy lehetőleg heti 1-2 óránál ne legyen több. Kényszeríteni soha nem szabad a gyereket a különórákra, néha szüksége lehet egy kis biztatásra, vagy ha túl sok mindent akar, akkor irányításra – hangsúlyozta Szögedi Dalma.

- Hegyi Erika -

További kérdések

Kislányom első osztályos, de nagyon rosszul érzi magát az iskolájában. Túlzott a követelmény, és a gyerekek közül sem talált barátokra. A gyerekemmel van baj, vagy az iskolával? Megoldás lehet az iskolaváltás, vagy várjunk még ezzel?

Válasz: Ha a szülő nem tudja eldönteni, hogy mi a gond, érdemes iskolapszichológushoz fordulni. Nagyobb településeken dolgoznak ilyen szakemberek, és azokon a kisebbeken is, ahol az iskola igényelte a pszichológust. Ő segíthet abban tájékozódni, hogy mi a bajok gyökere. Előfordulhat, hogy az iskolaváltás megoldást hoz.

Kisfiamat a nevelési tanácsadó iskolaérettnek nyilvánította, de szerintem nem érett még az iskolára. Azért tudom, mert a nagyobbik fiam 6 évesen sokkal komolyabb és érdeklődőbb volt. A kisebbik gyerekem mozgékony, 10 percig nem tud megülni egy helyben. Verseket tanulni nem akar. Félek, hogy problémák lesznek vele az iskolában. Mit lehet ilyenkor tenni?

Válasz: Ha a gyerekkel valamilyen gond van, azt az óvodapedagógusok jelzik a szülőnek. Érdemes a véleményüket figyelembe venni, hiszen ők is tapasztalt szakemberek. Ha bizonytalan az óvoda vagy a szülő, akkor a pedagógiai szakszolgálat véleménye dönthet. Ha a gyermeket iskolaérettnek nyilvánítják, akkor az valószínűleg úgy is van. Nem iskolaérettségi követelmény, hogy a gyerek 45 percig egy helyben üljön.