A több milliárdos csalás szálai Borsodba és Szabolcsba vezetnek

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) lezárta azt a több éve tartó nyomozást, aminek számos Borsod és Szabolcs megyei gyanúsítottja is van. Az eljárás során több mint 1500 hitelszerződés valódiságát vizsgálták meg az NNI nyomozói, és arra jutottak, hogy ennek jelentős része mögött nem állt valós teljesítés, pusztán a megkárosított 51 takarékszövetkezet valamelyikének „lehúzását” szolgálták.

Mint Trapp Zoltán főtörzszászlós, az NNI gazdaságvédelmi főosztályának munkatársa kollégánknak elmondta, a csalók forráshiánnyal küszködő vállalkozókat – vagyis inkább: olyan, financiálisan megrendült embereket, akiknek tulajdonában valamilyen vállalkozás volt – kerestek meg, és felajánlották nekik, hogy a termeléshez szükséges berendezéseket ők megvásárolják, majd a vállalkozó tőlük bérli az eszközöket. Az így létrejött bérleti szerződések azonban nem a valós adatokat tartalmazták, előfordult, hogy egy 600 ezer forint értékű fénymásolót 10 millió forintosnak tüntettek fel, máskor viszont a papíron bérbe adott eszköz soha nem is létezett, de az is megesett, hogy az alaposan berúgatott vállalkozó – hálából a vendéglátásért – úgy írta alá a szerződést, hogy annak tartalmáról fogalma sem volt. A trükk azonban csak ezután jött: a bérbe adó cég eladta a bérlő felé fennálló bérletidíj-követelését a takarékszövetkezetnek. A pénzintézet a teljes érték 80 százalékáért vette meg a tartozást, azonban a megvásárolt követelést már nem tudta behajtani a bérlőn. A „fiktív faktoringgal” több bérbeadó cégen keresztül összesen 10 milliárd forintot kaparintottak így meg a csalók 51 takarékszövetkezettől, de ennek csak egy részét – úgy hárommilliárdot – vissza is fizettek. Az NNI szerint ezt is pusztán azért, hogy a további „takarékos üzleteknek” ne legyen akadálya.

Bár a bérbeadók 2002-től folytatták ügyleteiket, az első, hasonló ügy miatt tett feljelentés 2005-ből származik: egy alföldi vállalkozó rendőrségtől kért segítséget, mert a takarékszövetkezet olyan eszköz bérleti díját akarta behajtani rajta, ami nem volt a birtokában, sőt, még csak nem is látta azt. Ekkor még egyedi ügyként kezelték, de a szálak felgöngyölítése során arra jutottak a rendőrök, hogy egy összetett bűncselekménnyel lehet dolguk, így bevonták az NNI-t.

A nyomozóiroda 2007 derekán kapcsolódott be az ügybe, mondta Trapp Zoltán főtörzszászlós, és hozzálátott a szerződések ellenőrzéséhez, illetve az azokon szereplő személyek elszámoltatásához.

Így jutottak el a nyomozók Hubicsák Ferenchez is, akinek neve ekkor a DVTK kapcsán vált ismertté a sportszerető miskolciak körében. Hubicsák a magyar profi labdarúgásban meghatározó szerepet töltött be, de egy ideig cégein keresztül a DVTK-nak is tulajdonosa volt. Az „üzletember” 2007. tavaszáig volt tulajdonos az NSA Lízing Kft-ben, ami 2006. tavaszáig diszponált a diósgyőri focicsapat fölött, de résztulajdona volt a Futball Management Groupnak is, ami 2007. márciusáig volt a klub meghatározó tulajdonosa. A hazai fociban a mérkőzések biztosításával is foglalkozó cégével, a Leo Security Biztonságtechnikai Kft-vel is jelen lévő volt DVTK-elnököt, Hubicsák Ferencet 2008. februárjában fogták el a rendőrök. Akkor az a hír járta, hogy az OTP-vezér Csányi Sándor megzsarolásával hozható összefüggésbe a letartóztatása, de ezt később közleményben cáfolta az NNI, ám részleteket nem hozott nyilvánosságra.

A korábban kiszivárgott információk szerint Hubicsák volt a bérbeadási biznisz szellemi atyja, azonban ezt most Trapp Zoltán cáfolta munkatársunknak. Mint a nyomozó elmondta: Hubicsák 2005-ben érzett rá a pénzszerzés ezen módjára, kezdetben ugyanis az ügy első számú gyanúsítottja, B. Attila Gábor ügyleteit támogatta biztonsági cégével – a behajtásban segédkezett –, csak miután kitapasztalta, miként lehet pénzt csinálni a fiktív bérbeadási szerződések faktorálásával, alakította meg saját, főleg építőipari gépek „kölcsönzésével” foglalkozó cégét. A meg nem erősített információk szerint a főként a faktoring-bizniszből származó pénz egy része a DVTK-hoz vándorolt – sajtóértesülések szerint 150 millió forint került a klubhoz. A csapat körülményeit jól ismerők azonban biztosak benne, hogy ennek az összegnek a töredéke sem „csapódott le” a klubnál, mert annak „látszania kellett volna”.

Amikor az NNI lecsapott Hubicsákra és cégeire, felmerült, hogy a férfi letartóztatása a DVTK finanszírozásában is gondokat okozhat. A DVTK-Borsodi tulajdonosai és vezetői ekkor közleményben igyekeztek megnyugtatni a lehetséges befektetőket és a csapat szurkolóit: „Mivel H. Ferencnek több mint egy éve semmi köze nincs a DVTK-hoz és a működtető gazdasági társasághoz, nem is került veszélybe a futballklub. A DVTK álláspontja az, hogy minden olyan feltevés, amely összefüggést keres a letartóztatott férfi és a futballklub között, teljességgel alaptalan és jelentős kárt okoz a miskolci labdarúgásnak.”

Nagy Béla, a klub jelenlegi elnöke – aki személyesen nem ismeri elődjét – ma is ezen az állásponton van. Mint elmondta: Hubicsáknak évek óta semmilyen érdekeltsége nincs a klubnál, ezért a csapat létét nem veszélyeztetik az ügy fejleményei. Ezt erősítette meg Trapp Zoltán is: a nyomozó szerint nem kell arra számítani, hogy az ügy elkövetői vagyontárgyainak zárolása bármilyen módon is érintheti a diósgyőri futballklubbot.

ÉM-SZP

Észak-keletről indultak a csalók

eszak | 2010.03.19 15:39

Budapest - A Nemzeti Nyomozó Iroda csütörtökön sajtótájékoztatón jelentette be: vádemelési javaslattal átadta a „takarékszövetkezeti csalás” felgöngyölítése során keletkezett iratokat az ügyészségnek.