Ilyen ételeket is ettek a summáskodni járó elődök

Bogács - Levesek, pörköltek, de sütemény is készült a summás ételek bemutatóján.

Tizenegyedik alkalommal rendezték meg a Summásság Ételeinek Bemutatóját Bogácson: két tucat csapat főzött és sütött a környékükre jellemző hagyományos ételeket a Kunságtól egészen a Felvidékig.

Ez a nagymamám receptje, s nagyon finom." Bóna Erzsébet

A Karcagi Birkafőző Egyesület visszajáró vendége a bogácsi eseményeknek, most is ellátogattak rá, s a fél egykor érkezőknek már nem is jutott a birkapörköltből, olyan sokan voltak kíváncsiak a kunsági ízekre.

1964 óta főz birkát

– Az ember először is kiválassza a birkát, olyat, amiről úgy gondolja, hogy jó lesz főzni. Megnyúzzuk, kifaggyúzzuk, a fejét, lábát megpörzsöljük, megpucoljuk. Szépen összedaraboljuk, így a fülitől a farkáig benne van – mondta Bartha László, a Karcagi Birkafőző Egyesület alelnöke, aki a főzésről elárulta, ahhoz leginkább mangalicazsírt használnak, s csak szárazanyagot, azaz aranysomot, zöldpaprikát nem. Az alapba hagyma kell, só, pirospaprika, száraz, csöves paprika, ennyi a titka ennek a birkapörköltnek, de a perzselt íz is különlegességet ad az egésznek.

Bartha László elmondta, amikor a summások dolgoztak, a Kunságban általában víziciberét ettek reggelire, ebédre. Ez kenyérből, vízből, ecetből, cukorból állt, kis pirospaprikával megszórták, s hidegen tartották, mivel ez hűtötte őket egész nap kaszálás, marokszedés közben. Amikor learattak, elcsépeltek, a gazda meghívta őket pálinkára, pörköltre.

Egyébként a birka feje a legnagyobb ínyencség, ezt mindig a legidősebb vagy legokosabb ember kapta.

– Én 1964 óta főzök birkát, a mi időnkben is mindig a legidősebb cselédnek adtuk oda. Nagyapám 1875-ben született, amikor tehát megfőztük a birkát, a fejét nagyapámnak tálaltuk, aztán adott belőle, akinek adott. Most is hagyomány, hogy lakodalomban feltálaljuk a nagyszülőknek, ők kínálják tovább – mesélte Bartha László.

Hozzátette, a kunok mindig hajtották a jószágot, s a kunok keresztelőre, halotti torra, lakodalomra, mindenre birkát főznek, esznek és imádják. Az egyesületük is azért jött létre, hogy határon kívül és belül népszerűsítsék a birkát. Most is ezért jöttek Bogácsra, s ha kettőt főzött volna, az is elfogyott volna. Egészen más a kunsági ízvilág, legyen szó töltött káposztáról, csülkös pacalról, más ott, mint példádul a Felvidéken.

Rimaszombatról érkezett egy főzőcsapat, a Kondéros Tündérek egy vendéglátó-ipari szakiskola kollektívájából álltak össze két évvel ezelőtt, van, aki szakmabeli, más hobbiból főz.

– Készítettünk parasztbuktát urasan, ami egy krumplis, lisztes étel, itt gancának vagy ilyesminek nevezik. Ez tulajdonképpen köret, de külön étel is lehet, hagymás zsírral szoktuk tálalni. Ez a summásoknak egy könnyű, könnyen elkészíthető, kevés alapanyagot igénylő étele volt. Urasítottuk, mert készítettünk hozzá húst, sertéstarját sütöttünk tárcsán. A summások akkor készítettek húst, amikor befejezték a munkát vagy vasárnap – mondta Mede Katalin.

A buktát mostanában túróval, tejföllel is szokták készíteni, de feléjük most is főzik egyedül, hagymás zsírral. Édesanyja mesélte, régen hiába volt tehenük, nem ették volna túróval, csak zsírral ezt az ételt.

Elmesélte azt is, Rimaszombatból nem nagyon jártak el summásnak az emberek, de vásárokra jártak csereberélni, Egerbe is, és onnan föl hozzájuk. Jó földjük van viszont, így a Rima, Zagyva, Sajó-vidéki, Fülek környéki emberek mentek arra dolgozni, nem messzire, faluból faluba vagy Rimaszombat környékére. A nagyszülei gyakran emlegették ezeket az időket. Fekete földű, széles völgyben vannak, jó eredmények szoktak lenni. Régen nehéz volt az élet, meg kellett dolgozni mindenért, nem volt támogatás. Most is kevés a csapadék, sokszor van aszály, megszenvednek vele.

Tökös-mákos finomság

A rimaszombatiak desszertet is készítettek, mákos, illetve tökös-mákos finomságot. Ez egy nagyon régi sütemény arrafelé, s általában karácsonyra készítik, de most kivételt tettek.

– Ez a nagymamám receptje, s nagyon finom. Sima liszt kell bele, 750 gramm, zsíros margarin 350 gramm, 170 gramm porcukor, s egy élesztőt kell belemorzsolni. Az egészet összekeverjük, hogy összeálljon, kicsi tejet adunk hozzá. A tésztát három egyenlő részre osztjuk, hagyjuk a deszkán kelni, addig elkészítjük a tölteléket – mondta Bóna Erzsébet.

A tököt előre meg kell süt­ni, jó puhára, s villával kell összetörni. Két deci tejet felforralnak, fél kiló cukrot, vaníliacukrot, fél kiló mákot adnak hozzá. Minél több, annál jobb. Belekeverik a tököt, ki mennyire szereti. Erzsébet két kilót sütött, a felét tette hozzá, hogy ne lehessen érezni rajta az ízét. A krémet betöltik az elnyújtott tésztába, a tetejét megszurkálják villával, pihentetik egy éjszakára, s megkenik tojássárgájával. A sütés 180 Celsius fokon 25 percig tart. Nem egyszerű sütemény, de készítője szerint megéri.

Tóth Balázs

Krumpli mindig akadt

A bogácsi polgárőrök tejfölös, kolbászos krumplilevest készítettek, valamint hagyományos krumplis pogácsát. A leves elkészítése egyszerű, jó kolbász kell bele, krumpli, jó minőségű tejföl.

– Odatesszük a krumplit főni zöldséggel, sárgarépával, gyökérrel. Amikor megfőtt, behabarjuk tejföllel. A fűszerezés hagyományos: pirospaprika, bors, őrölt kömény, fokhagyma, vöröshagyma. Törekedtünk arra, hogy summás étel legyen, beszélgettünk a faluban olyan emberekkel, akik valamikor ténylegesen summások voltak. Ilyen étel mindig került, volt krumpli, egy kis tejföl a gazdának, ilyen egyszerű ételeket készítettek akkoriban. Hogy változatos legyen, nem mindennap ugyanazt ették, elméletileg. Hogy mi az igazság, nem tudjuk – magyarázta az ötlet eredetét Csecsődi Imre, az egyesület vezetője.

Hozzátette, részt szoktunk venni ezen a főzős rendezvényen, valamint a tárcsáson is, hiszen az önkormányzati rendezvényen a társadalmi szervezeteknek illik részt venniük.