A gyerekek nem legóbábuk

– A kislányom januárban lett 6 éves, és mire iskolába kellett mennie, nem volt semmi gond. Több versszakos verseket és dalokat tudott megtanulni, ismert néhány betűt, az óvodai foglalkozáson figyelt és szívesen végezte a feladatokat. A fiam februári születésű, de ő 6 évesen még nagyon messze volt az iskolaérettségtől. Nem tudott megülni egy helyben 10 percig sem, még egy rövid vers sem ment a fejébe, és az óvodában állandóan rosszalkodott, egyfolytában fegyelmezni kellett. Így az óvónőjével egyetértésben csak 7 évesen ment iskolába, ami jó döntésnek bizonyult, hiszen az egy év alatt nagyon sokat fejlődött – meséli Fodor Emese édesanya, aki nagyon elcsodálkozott azon, hogy a köznevelési törvény módosításában többek között az is szerepel, hogy a jövőben minden gyereknek 6 évesen kell elkezdenie az iskolát.

Fordított helyzet

Igaz, az óvodában maradásra továbbra is lesz lehetőség, de erről majd egy hivatalos állami szerv dönt, és nem azok az óvodapedagógusok, akik 3-4 éven keresztül követték a gyermek fejlődését.

Milyen következményei lehetnek annak, ha nem iskolaérett gyerekek kerülnek ki az óvodából, kérdeztük Makár Barnabásnétól, aki nyugdíjazásáig maga is óvodapedagógus volt, de egyébként a Pedagógusok Szakszervezete Óvodai Tagozatának megyei elnöke.

Elöljáróban elmondta, hogy ő egy átlagos óvodában dolgozott, ahol nem volt magas a hátrányos helyzetű gyerekek száma, de így is a 6 évesek tíz–tizenöt százaléka még nem bizonyult iskolaérettnek.

– Ha pedig figyelembe vesszük, hogy voltak olyan gyerekek is, akik értelmileg ugyan megfeleltek volna, de szociálisan nem, akkor 25–30 százalékra tehetjük azoknak a gyerekeknek az arányát, akiknek szükségük volt még egy óvodai évre az iskolakezdés előtt – vázolta a helyzetet az óvodapedagógus. Elmondta azt is, hogy pályája elején még nagyon megsértődött az a szülő, akinek a gyerekére azt mondta az óvónő, hogy még nem iskolaérett, a pályája végén pedig megfordult a helyzet: inkább a szülők tartották volna még egy évig óvodában a csemetéjüket, mert féltek az iskola magas követelményeitől.

– Ha egy állami szerv fog a kérdésben dönteni, annak az a veszélye, hogy a bizottság tagjai nem ismerik a gyereket, csak az értelmi képességeit tudják majd mérni, a szocializációját nem. Véleményem szerint az eddigi rugalmas iskolakezdés volt a jó megoldás, hiszen az óvodapedagógus a szülő egyetértésével döntött a kérdésben.

Különböző ütemben

Balogh Beáta klinikai szakpszichológus szerint akár lehetne jó elképzelés is az egységes iskolakezdés, de csak akkor, ha az óvoda és az iskola közötti átmenet nem lenne olyan éles, mint amilyen most.

– Azonban az a tapasztalat, hogy egyre több az olyan gyerek, aki 6 éves korára nem lesz iskolaérett. Az iskolaérettségnek különböző kritériumai vannak. Elérte-e a gyerek a megfelelő testsúlyt, képes-e figyelni és ülni 45 percen keresztül, tud-e megfelelően koncentrálni, mennyire szabálykövető, meg tud-e felelni az iskola által elvárt szabályoknak? Azt is figyelembe kell venni, hogy vannak olyan kistelepülések, ahol nagyon sok a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek. Ők sokszor még 8 éves korukra sem érik el az iskolaérettséget, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy hol szocializálódnak a kicsik. Ha ők a kelleténél korábban mennek iskolába, akkor bukdácsolni fognak, állandó kudarcaik lesznek az iskolában, és ha át is engedik őket egyik osztályból a másikba, végül analfabétán vagy félanalfabétán kerülnek ki onnan. De sokkal valószínűbb, hogy el sem jutnak 16 éves korukig a 8. osztályig, így még az általános iskolai végzettséget sem tudják megszerezni – vázolta a szakember.

Hangsúlyozta: – A mi iskolarendszerünk azt felejti el, hogy a gyerekek nem legóbábuk, nem egyforma színűek, nem egyszerre lépnek, nem egyszerre gondolkodnak és nem egyforma ütemben fejlődnek. Van, akinek a mozgása fejlődik gyorsabban és az értelmi képessége lassabban, van, akinek az önkontrollja gyengébb még 6 éves korban. Ezeknek a részképességeknek össze kell érniük ahhoz, hogy az iskola elvárásait teljesíteni tudják a gyerekek – hívta fel a figyelmet a pszichológus.