Jubilál a patinás palota

Nyíregyháza – Alapos munka vezetett a jeles jubileumhoz: 1913. február 17-én, hétfőn tíz taligással és két földhányóval kezdték el kiásni a Széchenyi (ma Országzászló) tér és Széchenyi utca sarkán a Nyírvíz-palota alapjait.Száz esztendeje tíz taligással és két földhányóval kezdték ásni a Nyírvíz-palota alapjait.

– Akkoriban Nyíregyházán ez volt a legkorszerűbb ház. A kézi erővel végzett hatalmas építkezést 1914 nyarára fejezték be – hívta fel a figyelmet a patinás épület történetével foglalkozó Hudivók Róbert.

A századelőn ez volt a legmodernebb épület, mert a bérbe venni szándékozók körében vonzó volt az elektromos személy- és teherfelvonó, a házi vízvezeték saját kutakkal, a központi porszívó és a házi központi fűtés. A tér felőli oldal harmadik emeletére költözött az építtető Nyírvíz Szabályozó Társulat.

A székház építésére a Nyírvíz Szabályozó Társulat pályázatot hirdetett. Az érdeklődésre jellemző, hogy összesen negyvenhat pályaterv érkezett be, amelyet egy bizottság bírált el. Végül Papp Gyula és Szabolcs Ferenc neves fővárosi műépítészek tervei alapján épült fel a Nyírvíz-palota. A földszinten tizenkét üzlet, egy bankhelyiség, a kezelőszemélyzet céljaira szolgáló lakások, az emeleteken tizenegy bérlakás, a társulati hivatal helyiségei, három tisztviselői lakás és egy kisebb kaszinó helyiség kapott helyet. Két kapubejáratot alakítottak ki a Széchenyi utca és a Széchenyi tér (a mai Országzászló tér) felől, amelyek ikerlépcsőházban találkoznak. A lépcsőházban és az utcai homlokzatok lábazatain nabrezinai karsztmárványt alkalmaztak, a lakószobákat tölgyfapadlózattal, a fürdőszobákat és konyhahelyiségeket fajansz falburkolattal látták el. Az épület szecessziós és eklektikus jegyeket visel magán.

A kupolán elhelyezett rétisas egy nyíregyházi bádogos mester munkáját dicsérte. A lépcsőház ablakait, a függő folyosó lengő ajtainak maratott üvegeit, a homlokzat gyönyörű díszeit Róth Miksa üvegműves készítette. Az épület építési naplója, valamint a kiviteli terv részletei megtalálható Nyíregyházán a Vízügyi Történeti Gyűjteményben. Az építés költsége 780 ezer korona volt – ezt a Nyírvíz Szabályozó Társulat részben saját tőkéjéből, részben pedig kölcsönből fedezte.

Az épület felújítására 1986-ban, 1992-ben és 2004-ben is készültek rekonstrukciós tervek, végül 2011-re kapott új köntöst a patinás palota, a sarokkupola tetejére pedig új rétisas került. Szárnyal a képzelet: vajon milyen lehetett 100 esztendeje az első kapavágás, a taligások és a földhányók élete? Hol vannak ma azok a frissen épülő remekművek, melyeket majdan legalább száz év múltán is megcsodálnak? Nos, azokat hiába is sasoljuk…

Ladányi Tóth Lajos

Városvédő Füzetek

Az évforduló alkalmából a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény és a Nyíregyházi Városvédő Egyesület közös munkájaként jelenik meg a „Mesélő Nyíregyháza, Városvédő Füzetek” sorozat 27. száma a „Nyírvíz-palota története” címmel.