Együtt dolgozik a szív és az ész Diósgyőrben

Diósgyőr - Grudzinski Zsolt túl van az első órán, amit mint karateoktató adott a Nagy Lajos Király Általános Iskolában.

Egyesületünk, a Justitia Fuji Yama SE elindított egy sportedzői oktatáson, hiszen szükség van plusz edzőre, tudva azt, hogy iskolai keretek között lehetőség lesz és most már van arra, hogy karatét oktassunk tornaórákon – nyilatkozta Zsolt. – Nagymesterem, Shihan dr. Mészáros János és mesterem, Sensei Pálinkás András is arra biztatott, hogy vegyek mindebben részt, én pedig örömmel vállaltam. Elvégeztem az iskolát és most jött el a lehetőség, hogy itt oktathatom a karatét. Más iskolában oktatni, hiszen a dojóban és itt is mást tanítunk. Itt is az alapoktól kezdjük, ám iskolai keretek között nincs egyből úgymond mély víz, mert például nem cél, hogy félévente vizsgázzanak a gyerekek, inkább először ismerkedjenek meg a karatéval.

Iskolánk négy éve indított köznevelési típusú sportiskolai osztályt." Vucskó Zsuzsanna

Fontos a tanulás és a sport

„A karateoktatás egy szelete az iskolában a sportágválasztásnak?” – ezzel fordultunk Vucskó Zsuzsanna igazgatónőhöz, aki jelenleg is a MEAFC kosarasainál edző.

– Iskolánk négy éve indított köznevelési típusú sportiskolai osztályt, mára vannak alapsportágaink, ami a labdarúgás, az atlétika, a kosárlabda, a vívás, a birkózás és a tenisz – felelte Vucskó Zsuzsanna. – Most örömünkre szolgál, hogy bekerült a karate! Együttműködési megállapodást kötünk az egyesülettel, valamint a szakszövetséggel. Megjegyzem, a síelés is a mindennapi testnevelés része, hiszen a Bánkúti Síklubbal és a síszövetséggel is van együttműködésünk. Fontosnak tartom, hogy jó a kapcsolatunk a miskolci klubokkal, ráadásul a Polgár Judit Tehetséggondozó Sakk Alapítványnak vagyunk az észak-magyarországi referenciaiskolája. Ezek kihívások, hiszen önmagunkat is tovább kell fejleszeni. Polgár Judit mondata: „Nálunk együtt dolgozik a szív és az ész!” Ez iskolánk mottója, mert fontos a tanulás és a sport.

De jöjjenek a főszereplők, a gyerekek a 6/a-ból! Hornyik Mira öttusázó: „Először úsztunk a tesómmal, majd jött az öttusa. Nagyon szeretem, mert változatos. A legkevésbé a futás megy” – mondta, majd az ikertesóhoz, a szintén öttusázó Hornyik Hannához fordultunk. „Öt éve űzöm! Úszásban kitartó és erős voltam, aztán úgy gondoltuk, hogy kipróbálom az öttusát. Rendszeresen járunk országos versenyekre is, ki akarok majd jutni az olimpiára, de persze a tanulás is fontos!”

Lazányi Zsófia kosárlabdázik. Nem csoda, hiszen édesanyja is ezt a labdajátékot űzte a DVTK-ban. „Biztattak, de magamtól szerettem volna menni kosarazni” – tudtuk meg az irányítótól, aki elárulta: az ő osztályukban mindenki sportol. Girhiny Balázs a Jegesmedvék jégkorongosa. Úgy talált rá a sportágra, hogy a szülei levitték egy meccsre, majd… „Utána állandóan azt fújtam, hogy jégkorongozni akarok” – avatott be. „Azt tetszett, hogy alapból szeretek korizni, és a téli sportokat mindig is jobban szerettem.” Tóbiás Balázs két sportot is űz: teniszezik és kosárlabdázik is. „A kosárlabda azért tetszik, mert a családban szinte mindenki játszotta. A papám kézilabda válogatott volt, abbahagyta és teniszedző lett, ezért én is elkezdtem. Van szabadidőm, megcsináljuk az iskolában a házit.”

Vucskó Zsuzsanna igazgatónő megnyugtat: – A sportoló gyerekeknek úgy van kialakítva a tanrendjük, hogy sosem szenvednek hátrányt azért, mert ők sportolnak. Ezek a gyerekek felsőben is jeles, kitűnő tanulók.

- Juhász-Léhi István -