Merre visz a kistelepülések útja?

A vidékiek alapvetően

elégedettek a helyi

infrastruktúrával, a

közműellátottságot

magasra értékelik, ám az

utak, járdák

állapotát csupán közepesre

minősítik. Az informatikai

szolgáltatásokat

színvonalasnak tartják, jó

véleményük van a kereskedelmi

ellátásról és a

buszközlekedésről, viszont a

pénzügyi

szolgáltatásokat és a

vasúti közlekedést

közepesnek ítélik.

Az alapszolgáltatások

tekintetében ezek a legfontosabb

megállapításai annak a

közvélemény-kutatásnak,

amelyet a Szonda Ipsos végzett 2009

nyarán az FVM

Vidékfejlesztési, Képzési

és Szaktanácsadási

Intézet

megbízásából. Az

Új Magyarország

Vidékfejlesztési Program

(ÚMVP) fő

célterületén, a 10 ezer fő

alatti településeken végzett

felmérés a személyes

felkeresés módszerével,

megyénként 370, összesen 7030

fő megkérdezésével

készült, akik együttesen az

összes érintett település

felnőtt népességet

reprezentálják.

A megkérdezettek felemás

értékelést adnak a

lakóhelyükön történt

közelmúltbeli

változásokról: a

fejlődést érzékelők

aránya meghaladja a hanyatlást

tapasztalókét (34, illetve 22

százalék), ám ezt a kedvező

összképet árnyalja, hogy a

legnagyobb csoport (42 százalék)

stagnálásról számolt be. Az

észak-alföldiek tekintélyes

része kudarcként élte meg az

évtized második felét, ebben a

régióban ugyanis az átlagot

jóval meghaladja a hanyatlást

említők aránya (34

százalék).

A mindennapi életvitelt

befolyásoló infrastrukturális

tényezőkkel szinte semmi gond nincs: egy

százfokú elégedettségi

skálán a mai

Magyarországon szinte

egyedülállóan magas, 81 és 90

közötti pontszámokkal

értékelték az

áram-, a víz-, a

gáz- és a

telefonellátás

minőségét. Nem ennyire kedvező

a csatornázottság

megítélése: a 60 pontos

minősítés azt mutatja, hogy ezen a

területen többet várnak a

kistelepüléseken élők.

Szintén közepes körüli

színvonalúnak tartják a

közlekedés

feltételrendszerét: az

úthálózat 55 pontot, a

járdák kiépítettsége

és állapota 46 pontot kapott.

A kistelepüléseken élők szerint

a szolgáltatói szféra

nem hagyja cserben őket,

például a posta és a

mobilszolgáltató cégek

által nyújtott

lehetőségekről kifejezetten

kedvezően nyilatkoznak. Van némi

hiányérzetük, de

összességében inkább

elégedettek a mindennapi

bevásárlás feltételeivel,

valamint a távolsági

buszközlekedés

sűrűségével,

elérhetőségével. A 10 ezer

fő alatti települések lakossága

közepesre értékeli a

pénzügyi szektor

elérhetőségét, a

bankok és

biztosítók által

nyújtott helyi szolgáltatásokat.

Ennél még inkább kritikusak a

vasúti közlekedés

gyakoriságával,

hozzáférhetőségével.

Az ÚMVP számos

intézkedése célozza azt, hogy a

kutatás által tükrözött

összkép rövid időn belül

kedvezőbbé váljon. A III.

tengely közel 200 milliárd forint

forrást jelent az ötezer főnél

kevesebb lakossal rendelkező

kistelepülések

számára, az októberben

pályázható LEADER program

pedig 70 milliárd

felhasználására nyújt

esélyt. Előbbiek közül

kifejezetten az alapszolgáltatások

elérhetőségének

javítására ad

lehetőséget az integrált

közösségi és

szolgáltató terek

pályázata, amely október

15-ig áll nyitva, a kistérségi

közlekedési

szolgáltatások

fejlesztésére korábban

kiírt jogcím keretében pedig

közel 1100 település szerzett

be és állított a helyiek

szolgálatába legalább 9 fő

szállítására alkalmas falu-

vagy tanyabuszokat. Természetesen a III.

tengely hamarosan ismét

hozzáférhető négy

intézkedése

(mikrovállalkozás- és

falusi turizmusfejlesztés,

falumegújítás,

örökségvédelem) is

hozzájárul ahhoz, hogy a

vidéki életminőség

közelebb kerüljön az

Európa nyugati felén

megtapasztalható színvonalhoz.

Készült az Európai

Unió, a Magyar

Köztársaság Kormánya

és az ÚMVP

Irányító

Hatósága

támogatásával

Európai Mezőgazdasági

Vidékfejlesztési Alap: a

vidéki területekbe beruházó

Európa.