Izraeli–palesztin konfliktus

2024.03.07. 07:21

A Hamász szerint Izrael elgáncsolt minden közvetítői erőfeszítést

Az izraeli–palesztin háború 153. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Izraeli katonák a Gázai övezetbe tartanak Dél-Izraelből 2024. február 13-án

Forrás: MTI/AP

Fotó: Ariel Schalit

Az Egyesült Államok ideiglenes kikötőt akar berendezni a Gázai övezet partján a humanitárius segélyezésre

Az Egyesült Államok hadserege nemzetközi partnereivel közösen ideiglenes kikötőt akar berendezni a Gázai övezet partjánál a humanitárius segélyezésre - közölte csütörtökön egy magas rangú amerikai tisztségviselő Washingtonban. 

Az elképzelés szerint 

így tengeri úton is segélyeznék a háború sújtotta palesztin térség mintegy 2,3 millió rászoruló lakóját. 

A kikötő nagy része egy ideiglenes rakpart lenne, amelynél - élelmiszert, ivóvizet, gyógyszereket és szükségszállásokat is szállító - nagyobb hajók is kiköthetnének. 

Egy másik amerikai illetékes szerint 

egy ilyen ideiglenes létesítmény "napi több száz teherautónyi segélyszállítmány kapacitásbővítést jelentene". 

A tengeri szállítmányokat Cipruson keresztül bonyolítaná az Egyesült Államok szövetségeseivel közösen. A megvalósítás néhány hetet venne igénybe. Amerikai katonák közreműködésére helyben nem lenne szükség. 

További részletet az elképzelésről nem tettek közzé. Az illetékesek hangsúlyozták ugyanakkor, hogy

 a gázai övezeti lakosságnak szánt jelenlegi segélyszállítmányok "korántsem elegendők és korántsem elég gyorsan haladnak". 

A Háárec című izraeli lap szerdán cikkezett arról, hogy Izrael első alkalommal engedélyezte a tengeren keresztül történő humanitárius segélyezést a Hamász radikális izslamista szervezet felszámolására indított háború kezdete óta. A közlés szerint Izrael közelebbről nem meghatározott nemzetközi szervezetekkel kötött erre vonatkozó megállapodást.

Belgium légihídon keresztül juttatott segélyt a Gázai övezetbe

Belgium a palesztinok megsegítésére létrehozott nemzetközi légihídművelet keretében eljuttatta első segélyszállítmányát a Gázai övezetbe – tájékoztatott a belga külügyminisztérium csütörtökön.

A belga külügyi tárca az MTI-hez eljuttatott üzenetében közölte, légierejének teherszállító repülőgépe sikeresen végrehajtotta első küldetését a Jordánia által koordinált nemzetközi légihíd keretében.

A gázai palesztin lakosságnak eljuttatott sürgősségi támogatás élelmiszeradományból és a térség lakói sürgős szükségleteinek kielégítését szolgáló egyéb eszközökből álltak. Az akciót európai és nemzetközi partnerekkel szoros együttműködésben hajtották végre – emelték ki.

Belgium az elkövetkező napokban részt fog venni további, szintén légi úton tervezett segélyszállítási műveletekben – tájékoztattak.

Belgium ismételten a humanitárius segítségnyújtáshoz való akadálytalan hozzáférést sürgeti, és azonnali tűzszünetre szólít fel – tette hozzá közleményében a belga külügyminisztérium.

A La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap csütörtökön közölte,

a belga légierő Airbus A400M típusú teherszállító repülőgépe hétfőn kora délután szállt fel a Brüsszel melletti Melsbroek katonai repülőteréről, majd a jordániai fővárostól, Ammántól északkeletre fekvő Zarka repülőterére érkezett.

A napilap Caroline Gennez belga fejlesztési minisztert idézte, aki elmondta, a „meglehetősen nehéz és veszélyes művelet” célja, hogy jelezze a gázai embereknek: a nemzetközi közösség, és különösen Belgium mögöttük áll.

A Hamász szerint Izrael elgáncsolt minden közvetítői erőfeszítést

Izrael meghiúsított minden közvetítői erőfeszítést a gázai tűzszüneti megállapodás elérése érdekében – közölte Számi Abu Zuhri a Hamász iszlamista terrorszervezet egyik magasrangú tisztségviselője csütörtökön.

A vezető a Reuters hírügynökségének elmondta, hogy Izrael elutasítja a Hamász azon követelését, hogy hagyjon fel az övezetben folytatott támadásokkal, vonja vissza erőit, biztosítsa a segélyek akadálymentes bejutását és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek visszatérését.

Senior spokesman of Hamas Sami Abu Zuhri
Sami Abu Zuhri, a Hamász vezető tisztségviselője
Forrás: AFP

Egy hivatalos forrás az egyiptomi al-Káhira állami hírcsatornának nyilatkozva elmondta, hogy valamennyi fél között tárgyalások folynak, amelyek célja, hogy még a március 10-én kezdődő muszlim böjti hónap, a ramadán előtt tűzszünetet kössenek a Gázai övezetben.

A Hamász küldöttsége egyelőre konzultációk céljából elhagyta Kairót, de a tárgyalások a jövő héten folytatódnak – tette hozzá a neve elhallgatását kérő forrás.

A Hamász szóvivője, Dzsihád Taha szerint Izrael nem hajlandó kötelezettséget vállalni és garanciát  adni a tűzszünetre, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek visszatelepítésére és a térségből való kivonulásra.

Izrael nem kommentálta az állításokat.

Az Egyesült Államok, Egyiptom és Katar hetek óta próbál megállapodni hathetes tűzszünetről és 40 Gázában fogva tartott túsz szabadon bocsátásáról Izraelben fogva tartott palesztinokért cserébe. Az egyiptomi tisztviselők elmondták, hogy a Hamász első körben elfogadta egy ilyen jellegű megállapodás főbb feltételeit, de kötelezettségvállalásokat akar arra vonatkozóan, hogy az végül tűzszünethez is vezet.

Izrael tovább harcol Gázában és a libanoni határnál

Az izraeli hadsereg (IDF) folytatta a harcokat csütörtökön a Gázai övezetben és az északon, a libanoni határnál – jelentette a helyi média a hadsereg közlése alapján.

Az IDF katonái tetemes mennyiségű fegyvert találtak a Gázai övezet déli részén, Hán-Júnisz Hamad negyedében, és megsemmisítették az iszlamisták parancsnoki központjait. Emellett razziát hajtottak végre egy fegyvereket és katonai felszereléseket gyártó épületben.

A szárazföldi egységek alagutakat derítettek fel, és megöltek több fegyveres palesztint.

Izraeli légicsapás a Gázai övezet északi részén fekvő Bét Hanúnban 2024. március 6-án
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA

Izrael bejelentette, hogy a jövő héttől engedélyezi az Egyesült Arab Emírségek finanszírozta humanitárius segélyek bejuttatását Gázába tengeri úton. Izraelre egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik a gázai civileket sújtó humanitárius válság, a segélyszállítási nehézségek miatt.

Az izraeli biztonságiak az éjjel újabb 34 körözött palesztint tartóztattak le Ciszjordániában az IDF szóvivője szerint. A razziák során a palesztinok robbanóanyagokkal dobálták meg a katonákat, de az incidensnek nem volt áldozata. A háború kezdete óta hozzávetőleg 3450 körözött személyt tartóztattak le Ciszjordániában, akik közül mintegy 1500-an a Hamászhoz tartoznak.

Csütörtökön is folytatódtak a belövések Izrael területére Dél-Libanonból, és az erre adott izraeli tüzérségi válaszok és légicsapások. Tíz rakétát észleltek Ros Hanikránál, Izrael északnyugati tengeri határánál, melyekből kilencet elfogott a légvédelem, a tizedik pedig lakatlan területen csapódott be.

Az EU elítélte az újabb izraeli telepek építésének engedélyezését

Az Európai Unió elítéli, hogy az izraeli hatóságok a héten jóváhagyták legkevesebb 3426 lakóegység építésének vagy bővítésének tervét, „tovább növelve ezzel az illegális telepek számát a megszállt Ciszjordániában” – közölte az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) csütörtökön.

Becalel Szmotrics pénzügyminiszter február végén egy ciszjordániai merénylet után jelentette be, hogy Izrael több mint háromezer telepeslakás felépítésének terveivel válaszol a terrortámadásra. A bejelentés nyomán az építkezéseket engedélyező izraeli tervbizottság szerdán több mint háromezer új lakás felépítését hagyta jóvá Ciszjordániában. Az elmúlt évben összesen 18 515 új lakás építését engedélyezték az 1967-ben Jordániától elfoglalt területen.

Izraeli páncélozott katonai járművek hadműveletben vesznek részt a ciszjordániai Túl-Karmban 2024. február 18-án
Fotó: Alaa Badarneh / Forrás: MTI/EPA

Az uniós külügyi szolgálat szóvivője útján csütörtökön közzétett közleményében hangsúlyozta: 

az Európai Unió sürgeti Izraelt, hogy vonja vissza ezeket a döntéseket. A telepek a nemzetközi jog értelmében jogellenesek, és akadályozzák a békét, mivel veszélyeztetik a kétállami megoldást, vagyis hogy Izrael mellett megalakuljon egy palesztin állam

– emelték ki.

A települések bővítése továbbá teljesen összeegyeztethetetlen a feszültségek csökkentésére irányuló erőfeszítésekkel, ami – mint kiemelték – még fontosabb a közelgő vallási ünnepek, a ramadán, a pészah és a húsvét előtt.

Az Európai Unió álláspontja változatlan: nem ismer el semmilyen változást az 1967 előtti határokhoz képest, beleértve Jeruzsálemet is, kivéve azokat, amelyekről a felek korábban megállapodtak – tették hozzá.

Géppuskával is lőhettek a Reuters izraeli tanktámadásban meghalt újságírójára

Feltehetően géppuskával is lőttek izraeli katonák októberben a Reuters és más hírügynökségek munkatársaira az izraeli–libanoni határ mentén októberben történt incidens során, melyben a Reuters egyik operatőre meghalt – derült ki az Alkalmazott Tudományos Kutatás Holland Intézete (TNO) nevű szervezet csütörtökön közzétett jelentéséből.

A hágai székhelyű TNO vizsgálata szerint – mellyel a Reuters hírügynökség bízta meg az intézetet – a tankból csaknem két percen át lőttek nemzetközi hírügynökségek a határ libanoni oldalán lévő, jól beazonosítható munkatársaira, akik közül a 37 éves Iszám Abdallah, a Reuters operatőre meghalt, többen pedig, köztük Christina Assi, az AFP hírügynökség fotósa megsebesült.

Izraeli katonák a Gázai övezetbe tartanak széldeszkával a terepjárójuk tetején Dél-Izraelből 2024. február 13-án
Fotó: Ariel Schalit / Forrás: MTI/AP

A vizsgálat szerint a tank lövegéből két 120 milliméteres lövedéket lőttek ki rájuk, majd nehézgépfegyverrel is tüzet nyitottak.

A TNO emellett hang- és videófelvételek segítségével azt is meg tudta határozni, honnan érkeztek a lövedékek, melyekkel egyébként az izraeli Merkava tankok vannak felszerelve.

Nagy a valószínűsége annak, hogy egy Merkava tankból lövedékek után gépfegyverekkel is tüzeltek az újságírók irányába. Az utóbbit nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, mert az irány és a pontos távolság a gépfegyverektől nem nyert megállapítást

– áll a jelentésben.

A 70 oldalas jelentés összeállítói felhívták a figyelmet arra, hogy az újságírók – akik egy az izraeli–libanoni határon kialakult ágyúzást rögzítettek a támadás előtt a libanoni Alma es-Saab településnél – többsége jól láthatóan viselte kék, PRESS feliratú mellényét és sisakját.

A lehető legsúlyosabban elítéljük a támadást olyan, terepen dolgozó újságírók csoportja ellen, akik messziről is jól felismerhetően viselték megkülönböztető jelzéseiket

– szögezte le Alessandra Galloni, a Reuters főszerkesztője és felszólította az izraeli hadsereget, adjon magyarázatot a történekre és vonja felelősségre az elkövetőket.

Phil Chetwynd, az AFP főszerkesztője szintén átlátható és független vizsgálatot sürgetett, kiemelve: amennyiben valóban géppuskákkal tüzeltek a sajtó dolgozóira, bizonyosságot nyer, hogy az incidens szándékos volt.

A vizsgálatot elemző szakértők eltérő véleményeket fogalmaztak meg a támadás szándékosságával kapcsolatban.

Az incidenst követően az izraeli hadsereg bejelentette, hogy az esetről felvételeik vannak és vizsgálatot indítottak, azóta azonban nem tettek közzé nyilatkozatot az ügyben. A TNO előzetes, decemberben lefolytatott vizsgálatával kapcsolatban csupán annyit közöltek, hogy azz izraeli katonaság „nem vesz célba újságírókat”, később pedig hozzátették, hogy az incidens harci övezetben történt.

Az ügyben az ENSZ is vizsgálatot sürgetett.

Antiszemita tüntetők támadtak rá egy zsidó rendezvényre 

Antiszemita tüntetők támadtak rá egy zsidó rendezvényre a kanadai Montrealban – számol be róla a Breitbart amerikai hírportál.

Halál Izraelre! Halál a zsidókra!

– kiabálták a megmozdulás résztvevői.

Az agresszíven viselkedő tüntetők eltorlaszolták a zsidó közösségi központ és a Holokauszt Múzeum bejáratát, hogy megakadályozzák a közösség tagjainak részvételét egy rendezvényen, amelyen izraeli vendégelőadók is felszólaltak volna.

Válaszul egy montreali bíró tíz napra betiltotta az Izrael-ellenes tüntetéseket zsidó intézmények és imaházak közelében – írja a Montreal Gazzette kanadai napilap.

A tiltás azonnal életbe is lépett – adta hírül a Magyar Nemzet.

Halálos áldozatai is vannak a legutóbbi húszi támadásnak a Vörös-tengeren

Hárman meghaltak és legkevesebb négyen megsebesültek, amikor a jemeni   húszik rakétatával eltaláltak egy libériai teherhajót az Ádeni-öbölben – jelentette be az amerikai hadsereg e térségért is felelős parancsnoksága (Centcom) szerdán.

A hivatalos közlés szerint 

a támadás jelentős kárt tett a hajóban is.

Korábbi hivatalos beszámolók szerint a libériai tulajdonban lévő, barbadosi zászló alatt, de görög üzemeltetésben közlekedő hajót szerdán a jemeni fővárostól, Ádentől mintegy 105 kilométerre délnyugatra, a Vörös-tenger torkolatától nem messze találta el a rakéta, amely azután tüzet okozott. A Centcom közlése szerint a 23 fős legénység tagjai közül hárman nem élték túl a támadást.

Az Irán által támogatott, jemeni kormányellenes húszi erők ez elmúlt hónapokban számos támadást követtek el a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók ellen azzal az indoklással, hogy segíteni kívánnak a palesztinoknak a Gázai övezeti fegyveres konfliktusban. A hajók egy jelentős része emiatt azóta inkább kerülő úton közlekedik.

A nemzetközi közösség hajói válaszlépésként amerikai vezetéssel járőröznek az Ádeni-öböl északi részén, és már több ízben légicsapásokat mértek a húszik jemeni hadállásaira. Brit és amerikai közlések szerint a nemzetközi erők a szerdai támadást követően is megtorló műveletet indítottak a jemeni síita fegyveresek ellen.

A szerdai eseményekről itt olvashat: 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában