Tízből négyszer tömegközlekedési eszközt használnak a bécsiek

Bécs, 2013. január 22., kedd (MTI) - A bécsiek tíz esetből megközelítőleg négy alkalommal tömegközlekedési eszközt használnak a városban megtett útjaikhoz - derül ki a bécsi tömegközlekedési vállalat, a Wiener Linien kedden ismertetett aktuális felméréséből.

A közösségi közlekedés részaránya messze a legmagasabb a bécsi közlekedésben. A 2012-es adatok szerint az autóforgalom 27, a gyalogos közlekedés 28, a kerékpáros hat százalékot tesz ki.

Az előző évhez képest két százalékponttal - 37-ről 39 százalékra - nőtt a tömegközlekedés részaránya tavaly.

A Wiener Linien szerint az éves bérlet árának csökkentésére vezethető vissza a számok kedvező alakulása. Az idén januárra tavalyhoz képest 125 ezerrel, félmillióra nőtt azoknak az utasoknak a száma, akik egész évre szóló bérlettel veszik igénybe a tömegközlekedési eszközöket.

Összesen mintegy 907 millióan utaznak évente a társasággal.

A bérletárak csökkentése a bécsi tartományi kormányba 2010-ben bekerült Zöldek egyik választási ígérete volt. A havi jegyek árát ennek megfelelően tavaly tavasszal 49-ről 45 euróra, az éves bérletekét 449-ről 365-re csökkentették. Ezzel egyidejűleg drágultak a vonaljegyek: 2 euróba kerülnek a korábbi 1,80-nal szemben.

A közlekedési vállalat ezzel a stratégiával a bevételeit is növelni tudta tavaly, 458 millióról 484 millió euróra.

Kevésbé pozitívnak látják a bécsiek, hogy a bérletárak csökkentésével párhuzamosan emelkedtek a parkolási díjak, és kiterjesztik a fizetőparkoló-övezeteket. A félórás várakozás díja 60 eurócentről egy euróra, a kétórás parkolásé 2,40 euróról négy euróra emelkedett tavaly. Míg korábban a 23-ból kilenc kerületben kellett a parkolásért fizetni, 2012 óta öt további városnegyedben szednek parkolási díjat. A városvezetés ellenzéke tiltakozik a trend ellen, ezért több ellenzéki vezetésű kerületben helyi népszavazást írnak ki a témában.

A Wiener Linien 1993 óta végez felméréseket a közlekedési eszközök használatáról. A felmérések szerint húsz év alatt a tömegközlekedés aránya tíz százalékponttal nőtt, a kerékpáros közlekedés aránya megkétszereződött. Az autós forgalom az 1993-as 40 százalékról 13 százalékponttal csökkent.

- MTI -