Tóth Tibor: Szükség van diplomáciai védőhálókra

Bécs, 2012. december 4., kedd (MTI) - Nukleáris válsághelyzetben nem elég a katonai erő, szükség van diplomáciai védőhálókra - hangsúlyozta az Átfogó Atomcsend Szerződés (CTBT) Előkészítő Bizottságának végrehajtó titkára, Tóth Tibor az MTI-nek adott interjúban."Mi vagyunk az utolsó védőháló a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség után, ha valamelyik ország a hasadóanyagokhoz kötődő meg nem engedett tevékenységével átszakítja az ügynökség védőhálóját" - mondta a diplomata, aki 2005 óta áll a bécsi székhelyű globális szervezet élén.

A kísérleti atomrobbantások teljes tilalmáról szóló egyezmény 1996-ban jött létre. Máig 183 ország írta alá, közülük 157 erősítette meg. A hatályba lépéshez azonban szükséges, hogy még nyolc meghatározott ország aláírja, illetve ratifikálja a szerződést. Ezek az országok az Egyesült Államok, Kína, Egyiptom, India, Irán, Izrael, Észak-Korea és Pakisztán.

Noha a szerződés még nem lépett életbe, már 183 ország elfogadta, ilyen értelemben nemzetközi jogi normaként működik - mutatott rá Tóth Tibor. A nemzetközi közvélemény számon kéri azokon az országokon, amelyek nem tartják be, ez történt a 2006-os és a 2009-es észak-koreai kísérleti atomrobbantásokkor is - fejtette ki.

1962-ben a kubai rakétaválságkor az utolsó pillanatban ismerte fel az Egyesült Államok és a Szovjetunió, hogy szükség van puhább, diplomáciai eszközökre, s hogy válsághelyzetekben nem elég, sőt ellenjavallt a puszta katonai erő. "Nem biztos, hogy meg kell várnunk a 2000-es évek +kubai rakétaválságát+" - figyelmeztet. "Több diplomáciai védőhálóra van szükség, hogy ne szabadesésszerűen alakuljanak az események, ha ne adj Isten a 62-es rakétaválsághoz hasonló fejlemények állnak elő" - fogalmazott.

"Más és sürgetőbb" ma a nemzetközi környezet, mint az egyezmény aláírásakor volt - vélekedett a diplomata. Változatlanul fontosnak tartja, hogy Washington és Moszkva kiszámíthatóbb kapcsolatot alakítson ki egymással a nukleáris fegyverek terén. Rámutatott: a szerződéshez eddig nem csatlakozott, illetve a megerősítés előtt álló országok mind az ázsiai, csendes-óceáni, közel-keleti térségben találhatók. "Ez új és sürgető dimenziót ad a kérdésnek és megerősíti azt, hogy minél előbb szükség van arra, hogy a szerződés hatályba lépjen" - tette hozzá.

Fontos, hogy az Egyesült Államok ratifikálja a szerződést, mert ez megnyitná az utat a további megerősítések előtt - mondta. A kormányzat támogató ebben a kérdésben, s januártól új szenátus alakul meg - mutatott rá. "Ha a szenátus a pártpolitikai érdekeken felülemelkedve csak az egyezmény előnyeit vizsgálja, van reális esélye a megerősítésnek" - vélekedett. 1999-ben az egyezmény amerikai ellenzőinek egyik érve az volt, hogy nem ellenőrizhető a szerződés betartása. A 2000-es évek óta működik az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete (CTBTO) mérőállomásokból álló globális ellenőrző rendszere, ezzel megváltozott a helyzet - emelte ki a diplomata.

Az Előkészítő Bizottság egyik eredményeként értékelte, hogy míg a szerződést megelőző évtizedekben 4-500 fegyverkísérletet hajtottak végre, ezt azóta sikerült csaknem nullára csökkenteni. A több mint 300 állomásból álló korai előrejelző rendszer hozzájárult például a fukusimai katasztrófa után a szennyezés méréséhez és a szökőár-előrejelzéshez is. Ez volt az egyetlen rendszer, amely globálisan tudott adatokat szállítani - mutatott rá.

Tóth Tibor 2005 óta tölti be a vezető nemzetközi diplomáciai tisztséget, és második négyéves mandátumának lejárta után már nem indulhat újra a tisztségért. Utódja, az afrikai Burkinai Köztársaságból való Lassina Zerbo 2013 augusztusában veszi át a stafétabotot. "Az biztos, hogy nem akarok visszavonulni, de hogy hol folytatom majd, azt jövő augusztusban tudom pontosan megmondani" - fogalmazott jövőbeli terveiről az MTI-nek.

- Pálfy M. Katalin, MTI -