Szárnyakat ad egy pillangónak az éghajlatváltozás

Hamburg/Budapest, 2012. május 31., csütörtök (MTI) - Nem csak vesztesei vannak az éghajlatváltozásnak az élővilágban: bár a felmelegedés számos fajnak okoz komoly gondot, vannak, amelyek profitálnak belőle, köztük egy Nagy-Britanniában élő lepke is.

A növekvő szén-dioxidszint miatt egyre savasabb óceánok a halak és a meszes vázú állatok életét nehezítik meg, egyes növények élettere - például az Alpokban - be fog szűkülni a közeljövőben. Az Ázsiából származó tigrisszúnyog ugyanakkor egyre többfelé megtalálható Európában, és hasonlóan jól jár a felmelegedéssel az egykor ritka szalagos szerecsenboglárka (Aricia agestis) is, mivel az egyre melegebb nyaraknak köszönhetően elterjedési területe fokozatosan bővül észak felé - adták hírül brit kutatók a Science című folyóiratban. A lepkék korábban szinte kizárólag a napos déli lejtőkön növő molyhos napvirágra rakták petéiket, mióta melegebbek a nyarak, más növények is szóba jöhetnek e célra.

A szalagos szerecsenboglárka a nyolcvanas években már ritkaságszámba ment, állományai fogyatkoztak. A kilencvenes években a lepkészek azonban jelentős állománynövekedést tapasztaltak a fajnál. Az elmúlt húsz évben a boglárkák elterjedési területének határa mintegy 80 kilométerrel északra tolódott, ami rendkívül gyorsnak számít az ilyen szinten szakosodott és röghöz kötött fajok esetében.

A szakembereknek az tűnt fel, hogy a lepkék most már elsősorban olyan területeken fordulnak elő, ahol eredeti gazdanövényük nem is nő - közölte a Der Spiegel című német lap internetes kiadása (www.spiegel.de). A boglárkák immár többnyire a gólyaorrfélékre rakják petéiket, elsősorban a puha gólyaorra, amely gyakoribb, mint a molyhos napvirág. Nagy-Britanniában jócskán nőtt a nyári átlaghőmérséklet: 1990 és 2009 között 0,78 fokkal magasabb volt, mint az 1800 és 1989 közötti átlag.

A peterakás így már nem korlátozódott a napvirág ritka, napos élőhelyeire, hanem más, elterjedtebb növények is alkalmasnak bizonyultak rá.

A szakemberek gyakran gondolják, hogy az éghajlatváltozáshoz különösen nehezen alkalmazkodnak azok a fajok, amelyek szaporodása más élőlényektől függ: a mostani kutatás rámutat, hogy ez nem mindig törvényszerű.