Magyar EU-nagykövet: lényegesen leszűkült az Európai Bizottsággal fennmaradt vitás kérdések köre

Brüsszel, 2012. április 2., hétfő (MTI) - Györkös Péter nagykövet, a brüsszeli állandó magyar EU-képviselet vezetője szerint a magyar kormány által a múlt pénteken az Európai Bizottsághoz megküldött válaszok lényegesen leszűkítették az uniós javaslattevő-végrehajtó intézménnyel fennmaradt vitás kérdések körét.

Hétfőn Brüsszelben újságírókkal beszélgetve Györkös azt mondta, hogy a korábbiakhoz képest a helyzet sokkal áttekinthetőbb, az álláspontok kölcsönösen ismertek, tisztázódtak, és nagyon sok ponton megszűntek a nézeteltérések.

Nem zárta ki ugyanakkor, hogy így is maradhat olyan - viszonylag elszigetelt - kérdés, amelyben a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárásban Brüsszel továbblép majd, és a luxembourgi székhelyű Európai Bírósághoz továbbítja az ügyet. Ez semmiképpen sem célja Magyarországnak - hangsúlyozta, és reményének adott hangot, hogy az Európai Unió illetékesei kellő figyelmet szentelnek majd a magyar érvelésnek olyan kérdésekben is, amelyekben egyelőre nincs álláspont-azonosság.

Magyarországnak elsőrendű érdeke - szögezte le a nagykövet -, hogy jogrendszerét teljes összhangba hozza az uniós normákkal.

Györkös Péter sajtóbeszélgetése előtt az Európai Bizottság szóvivője, Pia Ahrenkilde-Hansen azt mondta: "a lehető leggyorsabban, ugyanakkor a szükséges alapossággal" tanulmányozzák a magyar kormány válaszait.

A magyar hatóságok a múlt pénteken küldték el válaszaikat a brüsszeli testületnek egyfelől abban a két témában - a bírák nyugdíjazási életkorát és az adatvédelmi hatóság függetlenségét érintő ügyben -, amelyben az Európai Bizottság március elején életbe léptette a kötelezettségszegési eljárás második szakaszát, elküldve Budapestre az úgynevezett indoklással ellátott véleményét.

Választ adott másfelől a magyar kormány két további kérdésben is. Ezek közül az egyik a jegybanki függetlenségre vonatkozik - e témában január 17-én, hasonlóan az előző két említett ügyhöz, megindult a kötelezettségszegési eljárás, de egyelőre megmaradt az első szakaszban, a hivatalos értesítés szakaszában. Az első körben érkezett magyar válaszokra Brüsszel e vonatkozásban nem küldött indoklással ellátott véleményt, hanem csupán tájékoztatást kért, a további tisztázás céljával. Most e tisztázó célú válaszokat kapta meg az unió.

A negyedik kérdésben - a magyar igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó témakörben - januárban nem indult meg a kötelezettségszegési eljárás első szakasza sem, hanem akkor is csupán kérdéseket tett fel Brüsszel. Az első körben érkezett magyar válaszok nyomán további tisztázási igény fogalmazódott meg, és ennek kívánt eleget tenni a magyar kormány a pénteken megküldött válasszal.

A bírói tevékenység felső életkori határát illetően a magyar fél kitart azon álláspontja mellett, hogy ez nem a bírói függetlenséghez kapcsolódó, hanem nyugdíjszabályozási kérdés. A magyar fél olyan módosítási koncepciót terjesztett Brüsszel elé, amelynek értelmében nem csupán a bírákra, hanem minden közhatalmat gyakorlóra - tehát az ügyészekre és a közjegyzőkre is - vonatkozna egyfelől az általános nyugdíjazási életkor, ami jelenleg 62 év, másfelől az egyénileg kérelmezhető, 70 éves korig történő meghosszabbítás lehetősége. Ezzel magyar érvelés szerint elesne a diszkrimináció vádja.

Az adatvédelmet illetően az új intézmény függetlenségét garantáló módosító javaslatokat éppen ezen a napon tűzte napirendjére az Országgyűlés - közölte Györkös Péter. Mint mondta, a magyar kormány álláspontja nem változott viszont abban, hogy Brüsszellel ellentétben az adatvédelmi ombudsman intézményének magyarországi megszűnését - és az adatvédelem terén új hatóság létrehozását - nem tekinti úgy, mint az adatvédelmi ombudsman megbízatásának "idő előtti" megszüntetését. Györkös ezt a vitás pontot említette, amikor nem zárta ki kategorikusan, hogy a kérdés akár Luxembourg elé is kerülhet.

A jegybanki függetlenség témájában több vitatott kérdés merült fel, így például különböző tisztségek, tagsági helyek számának esetleges módosításával kapcsolatban. Magyarország nem változtatott eddigi álláspontján az MNB-elnök javadalmazásának havi kétmillió forintos plafonját illetően.

Az igazságszolgáltatás függetlensége tárgyában több körben születtek magyar törvénymódosítási javaslatok, részben a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) észrevételei - a Velencei Bizottság szakvéleménye, majd Thornbjorn Jagland ET-főtitkár budapesti tárgyalásai - nyomán.

- MTI -