Dél-kínai-tengeri szigetvita: kínai-vietnámi megállapodás a rendezésről

Trebitsch Péter, az MTI tudósítója jelenti: Peking, 2011. október 12., szerda (MTI) - Hatpontos megállapodásban rögzítette Kína és Vietnám a dél-kínai-tengeri területeket érintő vitája rendezésének alapelveit, s forródrót létrehozásában is megállapodtak - adta hírül a kínai média szerdán.

A dokumentum szövege összhangban van a két ország vezetői által 1993-ban már elfogadott elvekkel, amelyeket a területi és határviták rendezésének alapjaiként rögzítettek. Eszerint mindkét ország továbbra is kötelezettséget vállal arra, hogy a tengeri területeket érintő ügyeket baráti konzultációkkal rendezik.

Kína és Vietnám mindkét fél részére elfogadható, hosszú távra szóló rendezésre törekszik, amelynek jogszabályok, a nemzetközi törvények jelentik az alapját, köztük az ENSZ 1982-ben aláírt tengerjogi egyezménye - áll a két külügyminiszter-helyettes által aláírt megállapodásban.

Mindkét félnek tiszteletben kell tartania a jogi alapelveket, továbbá a történelmi és más kapcsolódó vonatkozásokat, s építő módon kell viszonyulnia a másik aggodalmaihoz - állapítja meg a dokumentum, amely kitér arra is, hogy a két országnak a többi érintett állammal is konzultálnia kell a kérdésben.

A végleges rendezésig mindkét fél ideiglenes megoldásokat keres, amelyek része a kutatás és a közös tengeri kitermelésről szóló tárgyalás úgy, hogy nem sértik egymás érdekeit - olvasható még a megállapodásban, amely a környezetvédelmi kérdésekre, tudományos kutatásra, katasztrófamegelőzésre is kitér, s lefekteti, hogy a határtárgyalások vezetői évente kétszer találkoznak.

Pekingben arról is egyezség született, hogy a felek forródrótot hoznak létre arra az esetre, ha a tengeri területi ügyek azonnali kapcsolatteremtést tennének szükségessé. Vietnám és Kína között az idén nyáron ismét fokozódott a feszültség, miután több kisebb tengeri incidens is történt a vitatott hovatartozású vizeken és szigetek közelében. Ezekért a felek egymást hibáztatták.

A vietnámiak számára elfogadhatatlan, hogy akár csak osztozzanak is az általuk Keleti-tengernek nevezett térség szigetcsoportjain, amelyek közül a két nagyobb a Spratly (Nansa) és a Paracel (Hszisa). Vietnám és Kína mindkettő felett teljes szuverenitást igényel.

Kína 1947-ben állt elő először egy olyan térképpel, amelyen - elsősorban történelmi hivatkozásokkal - a Dél-kínai-tengert gyakorlatilag beltengerként kezeli, jelezvén, hogy annak 80 százalékát országa részének tekinti. 2009 májusában ezt az igényt hivatalosan is beterjesztették az Egyesült Nemzetek Szervezetének. A gazdag olaj- és gázlelőhelyekként nyilvántartott szigetek körül fegyveres összecsapások is voltak, 1988-ban például kínai hajók elsüllyesztettek egy katonai szállító hajót, 64 vietnami katona meghalt.

Hanoi a közelmúltban láthatóan örömmel vette az Egyesült Államok felajánlását, miszerint Washington szívesen működne közre a vita rendezésében, de Peking erről, vagyis a kérdés "nemzetköziesítéséről" hallani sem akar. A vietnámi vezetés hetekig megengedte, hogy a kínai külképviseletek előtt vietnámiak tucatjai tüntessenek, de később a tiltakozások elcsendesedtek, és a politikusok újabb kísérletet tettek a probléma rendezésre.

Keddtől öt napon át Kína vendége a Vietnámi Kommunista Párt főtitkára, aki már találkozott a Kínai Kommunista Párt főtitkárával és a kínai parlament elnökével. A vietnámi delegáció tagja egy miniszterelnök-helyettes és hat miniszter.