360 fokos videó: A mezőkövesdi festőzseni

Mezőkövesd - Takács István, a XX. századi magyar freskóművészet legjelentősebb mestere, a matyók leghitelesebb festője. 1901. augusztus 17-én, másodikként látta meg a napvilágot egy hétgyermekes mezőkövesdi családban.

Gimnáziumi tanulmányait a helyi Szent László Gimnáziumban kezdte, amihez nagy segítséget nyújtott Bayer Róbert, az iskola akkori igazgatója. Ő fizette ki ugyanis a kiemelkedően tehetséges fiú első tandíját, mert nem szerette volna, ha a szegénység miatt elkallódik. Az érettségi után az Iparművészeti Főiskola festő szakán szerzett diplomát, ahol Petrosovszky Emmánuel (Manó) és Nyíri László voltak a legjobb barátai. Ők hárman együtt készítették el 1926-ban a dunaföldvári római katolikus templom freskóit – ez volt Takács István első egyházi munkája.

Elsősorban egyházi festőként tartják számon: jelenlegi ismereteink szerint kétszázkilencven templomot díszítenek a freskói, oltárképei, stáció sorozatai és nagyböjti leplei. A művész igazi egyéniség volt, munkáiba belefestette egész vallásos áhitatát és lelkét, hogy maradandót alkosson. Vallotta, hogy nem behozni kell a művészetet, hanem itthon megteremteni.

Egyházművészetét mélyen vallásos szellemi és barokk ízlés jellemzi, színeinek drágakőszerű ragyogása, nagyszerű érzékkel való adagolása, kompozícióinak mozgalmas vonalvezetése és szinte kimeríthetetlen képzelőereje mind egyértelművé tette, hogy a barokk templomok festője legyen. A hozzáértők szerint alig van olyan festőnk, aki megközelítőleg is annyira átérezné a barokkban rejlő lehetőséget, mint ő – különösen bravúros mennyezetképeit látványos gazdagság, magasban lebegő tömegek, égbe nyúló távlatok és a föld könnyed összekapcsolása jellemzik.

Azonban nem csak a vallás szövi át Takács István festészetét: divatterveket is készített az 1940-es években. Munkái olyan minőségűek és színvonalúak, hogy az általa tervezett darabok akár ma is hordhatóak lennének. Kifinomult ízléssel tervezett és mindenkinek a karakteréhez megfelelő öltözéket ajánlott, legyen szó egy titkárnőről, vagy egy híres színésznőről. Sőt, tussal készült lemezborítót is tervezett, ami ugyancsak bizonyítja zsenialitását és sokoldalúságát.

Freskók

Aki szeretné megismerni Takács István freskóit, annak bizony be kell járnia egész Magyarországot – az ország szinte minden megyéjéből kapott ugyanis felkéréseket, többek között a szombathelyi, egri és a váci székesegyházból is. Természetesen szülővárosának két temploma és több intézménye is az ő ecsetének nyomát viseli. Emellett pedig ő festhette meg a budapesti Rózsák terén álló templom freskóit is. Az akkor még ismeretlennek számító fiatal festőművész jelentkezett egy főváros által meghirdetett pályázatra, az ország legjelentősebb művészei közül mégis Takács István nyerte el a lehetőséget, hiába volt kevésbé ismert akkor még.

Legismertebb műve az 1950-ben készült Egri Bazilika kupolafreskója. Ábrázolásai olyan elegyei a művész tudásának, érzelemvilágának és mesterségének, ahol az ecset jószerivel inkább varázspálcának bizonyul.

Az egyházi témájú művészet azonban, melyben egyébként öccse, Takács András is alkotótársa volt, csak egy a tevékenységei közül, hiszen a festészet egyéb területein is nagy sikereket ért el. Több képén örökítette meg a matyó népviseletet, a parasztság életét, melyeken tükröződik a művész táj iránti szeretete. Így mentette meg festészetében az utókornak azt a színpompás világot, ami ma már csak múzeumi látványosság, és vállalt kiemelkedő szerepet a matyó hagyományok megőrzésében, a mezőkövesdi emberek életének hiteles bemutatásában.

A Matyó lakodalom című alkotása egészen magával ragadó, a kép láttán szinte hallani a zenét és látni a népviseletbe öltözött fiatalok vidám táncos hangulatát. Külön ki kell emelnünk gyönyörű matyó Madonnáit, melyeken a népi ízlésvilágot szépművészeti bravúrral ötvözi.

Hogyan készülnek a freskók?

Takács István papírtekercsekkel és színes freskóterveivel már korán reggel felment a magas állványra, majd munkához látott. A megfelelő tekercseket a megfelelő helyre rögzítve egy darab szénnel áthúzta a figurák kontúrját, majd kifestette az előrajzolt figurákat. A napi munka addig tartott, amíg ideálisak voltak a fényviszonyok A festmények köré és az épület elemeire díszítőfestés került, amit többnyire testvére, András készített.

Szakmai körökben híressé vált arról is, hogy festészetével kitűnően alkalmazkodott a templomok építési stílusához, hozzájuk illő festményeket, freskókat készített. Ehhez sok hasznos információt szerzett az itáliai tanulmányútjain, az ott elsajátított kompozíciós vázlatok és tanulmányrajzok az első lépéseket jelentették, hogy a képeit gazdag képzelettel helyezze korunk templomaiba.

A kiállítás

A mostani kiállítás tizenkét termében több mint kétszáz alkotás látható, matyó életképek, egyházművészeti munkák, vázlatfüzetek, divattervek, tanulmányrajzok és üvegablak tervek. A festészeti technikákat tekintve is a változatosság jellemzi a tárlatot: láthatunk olajfestményeket, grafikákat, szénrajzokat, valamint temperával, akvarellel, tollal, vörös krétával, porpasztellel és tussal készített alkotásokat is. Ezek természetesen csak egy töredékét képzik a hatalmas Takács hagyatéknak, ugyanis a Takács István Gyűjtemény tulajdonában több mint ezer darab található a mester műremekeiből. A kiállítás záró képe a Hit Remény Szeretet pedig címével és hangulatával is tökéletesen jellemzi Takács István lenyűgöző pályáját.

Bukovenszki-Nagy Eszter | hirek360.hu

(Forrás: Bán József, Laczkó Pető Mihály, Takács István Gyűjtemény archívuma)

Nézz körbe 360 fokban!

" rel="noopener">A videót 360 fokos kamerával vettük fel: az egérrel vagy a bal felső sarokban lévő kör alakú ikonra kattintva tudsz változtatni a nézőponton. Ne felejtsd el megnézni, hogy mi van a kamera “háta mögött”! Még több 360 fokos videóért iratkozz fel a Hírek 360 YouTube csatornájára és kövesd a Hírek 360 Facebook oldalát!