Magyarország

2017.04.12. 17:23

Fiatalabbak és szaporábbak a felcsútiak az átlag magyarnál

Budapest - Felcsút az ország egyik legsikeresebb faluja. Építettek már ide focistadiont és kisvasutat is, nemrég még a szomszédos Óbarok polgármestere is lemondott, mert Felcsúthoz képest labdába sem rúg a pályázatokon. Orbán Viktor szülőfaluja azonban másban is különleges: lakosai nem csak fiatalabbak, de szívesebben is vállalnak gyereket, mint általában a magyarok. Miközben a kormány vért izzad a népességcsökkenés megállításáért, Felcsúton szép csendben demográfiai csoda történik. Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

Budapest - Felcsút az ország egyik legsikeresebb faluja. Építettek már ide focistadiont és kisvasutat is, nemrég még a szomszédos Óbarok polgármestere is lemondott, mert Felcsúthoz képest labdába sem rúg a pályázatokon. Orbán Viktor szülőfaluja azonban másban is különleges: lakosai nem csak fiatalabbak, de szívesebben is vállalnak gyereket, mint általában a magyarok. Miközben a kormány vért izzad a népességcsökkenés megállításáért, Felcsúton szép csendben demográfiai csoda történik. Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

A kétezer lakosú, Fejér megyei Felcsút teljesen máshogy fest, mint egy átlagos magyar település, és nemcsak a 3900 férőhelyes stadion, vagy a kétmillió euróból épült kisvasút miatt, amelyet naponta átlagosan tizenöt ember használ. A miniszterelnök szülőfaluja demográfiailag is irigylésre méltó helyzetben van, amit most néhány, a KSH adatai alapján készült grafikonon mutatunk be. Az első a magyar és a felcsúti lakosság korcsoportok szerinti megoszlását mutatja. Ha a jobb oldali oszlopra nézünk, nincs min meglepődnünk, az látszik, amit az elmúlt évtizedek tendenciái alapján várnánk: az idősebb generáció túlsúlyban van a fiatalabbhoz képest. A 18 év alattiak a lakosság 18,5 százalékát tették ki tavaly január elsején, miközben a társadalom több mint 25 százaléka 60 évnél idősebb, a legnépesebb korosztály pedig a 65 év felettieké. Ez évek óta egyre inkább így van, a KSH interaktív korfáján jól végigkövethető, hogyan nő az idősek és csökken a fiatalabbak aránya. Felcsúton viszont minden másképp van. A legfrissebb adatok alapján itt a 18 év alattiak a lakosság 21,4 százalékát teszik ki, a 65 évnél idősebbek pedig 20,9 százalékát. A 39 év alatti korosztályok Felcsúton nagyobb arányban vannak jelen, mint az országos népességben, 40 év felett viszont éppen fordított a helyzet.

A következő grafikon a nyers élveszületési arányszám alakulását jelzi Felcsúton és az országban. Ez azt mutatja, hogy az adott évben, hány élveszületés jutott ezer főre. A grafikonon 2005 óta ábrázoltuk az adatokat. A mélypont 2011-ben volt, azóta valamelyest javul a helyzet, de az elmúlt tíz évben összességében 8,8 és 9,7 között alakult ez a szám. Nem véletlen, hogy a kormány lassan a konzervatív családmodellt is hajlandó feladni egy nyugatos, skandináv irány kedvéért, csak valahogy gyerekvállalásra bírja végre a magyarokat. Felcsúton ennél hullámzóbb a trend, de az elmúlt tíz évben szinte mindig magasabb volt ez a szám. Érdekes módon épp 2011-ben, az országos mélypont idején Felcsúton valóságos baby boom volt: 16,6 élveszületés jutott ezer főre. Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátja is épp ebben az évben került a polgármesteri székbe. Azóta egyszer sem sikerült ilyen kiugró eredményt elérni, de a felcsúti adatok minden évben jobbak voltak, mint az országosak.

A nyers halálozási arányszámból az derül ki, hogy az adott évben hány halálozás jutott ezer főre. Országosan ez is viszonylag kiegyenlítetten alakul, az elmúlt tíz évben mindig 13 és 14 között volt. Ami Felcsútot illeti, itt már felemás a kép, hiszen 2008-ban, 2012-ben és 2014-ben rosszabbak voltak az adatok, mint országosan. A többi évben viszont mindig Felcsúton volt jobb a helyzet, 2013 óta pedig folyamatosan csökken a halálozási arányszám.

Az utolsó grafikonon a természetes születés/fogyás adatait szedtük össze: ez az élveszületések és a halálozások különbözete ezer lakosra számítva. Természetes szaporodásról akkor beszélünk, ha a születések száma nagyobb, mint a halálozásoké (a mutató pozitív előjelű), egyébként természetes fogyásról van szó (a mutató negatív előjelű). Ebben nincs benne a be- és kivándorlásból adódó növekedés/fogyás. A fentiek után nem meglepő, hogy az országos adatok mindig negatív előjelűek. A 2011-es mélypont idején -4,1 volt, három évvel korábban pedig -3,1. A többi évben mindig a kettő közt alakultak a számok. Felcsúton viszont szinte végig természetes szaporodásról beszélhettünk az elmúlt tíz évben, kivéve 2006-ban, 2008-ban 2014-ben. A csúcs 2011-2012-ben volt, amikor országosan éppen siralmasak voltak az adatok.

- Szurovecz Illés | abcug.hu -

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!