OGY - Krónika 4. rész (napirend, interpellációk)

Budapest, 2012. szeptember 10., hétfő (MTI) - Az Esztergomra kivetett inkasszó és az azeri kiadatási ügy is szóba került a parlament hétfői plenáris ülésén az interpellációk között.

December 10-ig ülésezik a parlament

Az interpellációk előtt Szűcs Lajos jegyző bejelentette, hogy a parlament őszi ülésszaka december 10-ig tart és a Ház az október 22-vel kezdődő hét kivételével minden héten ülésezni fog.

Ezt követően a képviselők megszavazták, hogy a napirendet egészítsék ki az agrárkamarai- valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény módosításának kivételes sürgős eljárásban történő megtárgyalásával és határozathozatalával.

A parlament 271 igen és 50 nem szavazattal azt is elfogadta, hogy a 2013. évi költségvetésről szóló, újból megnyitott részletes vitára nyolc órás időkeretük legyen a képviselőknek.

MSZP: a fizetésképtelenség határára került Esztergom

Lukács Zoltán (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy Esztergom városa a fizetésképtelenség határára került. Utalt arra, hogy a parlament kormánypárti többsége 2011-ben "egy külön Esztergom-törvényt" fogadott el, amellyel államosították a város intézményeit, ezek működtetésére 1,2 milliárd forintot a városnak kellene a büdzsébe befizetnie.

A politikus hangsúlyozta, hogy a városra inkasszót vetettek ki, a képviselőtestület viszont azt kérte, hogy azt függesszék fel. A képviselő azt kérdezte, kinek van joga megtenni ezt a lépést.

A válaszadó Cséfalvay Zoltán államtitkár leszögezte: a 2012-es költségvetési törvény írja elő a befizetési kötelezettséget a város számára. Hangsúlyozta, hogy a büdzsét elfogadó országgyűlésen kívül senkinek nincs diszkrecionális joga ez alól mentesíteni a települést.

Szavai szerint Esztergom 2010 óta folytatott gazdálkodása vezetett oda, hogy a város polgármesterének adósságrendezési eljárást kellett kezdeményeznie. Egyúttal kijelentette: a közszolgáltatások folyamatos biztosításának érdekében volt szükség arra, hogy az állam átvállalja 12 intézmény működtetését és tulajdonjogát.

A politikus a választ nem fogadta el, de a Ház 204 igennel 87 nem ellenében megtette azt.

Jobbik: a kormány megbukott az elszámoltatásból

Gaudi Nagy Tamás (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy Lázár János korábban a kormány nevében sikeresen lezárt elszámoltatásról beszélt, annak ellenére, hogy az országot 2002-2010 között "csaknem katasztrófába kormányzó, szocialista-liberális fedőnéven működő érdekcsoportok példátlan módon csapolták meg a nemzeti vagyont".

A politikus szerint a kormány megbukott az elszámoltatásból, mert ennek az időszaknak a felelőseit nem tudta megbüntettetni, pedig erre választási programjában is ígéretet tett.

Budai Gyula államtitkár, volt elszámoltatási kormánybiztos válaszában felhívta a figyelmet, hogy az igazságszolgáltatás feladata az ügyészségé és a bíróságé, nem pedig a kormányé. Hangsúlyozta, hogy habár sok mindenben egyetért Gaudi-Nagy Tamással, az elszámoltatást sikeresnek tartja.

Számokat sorolva azt mondta, 1442 ügyben folytattak vizsgálatot, 110 nyilvános jelentést készítettek, ő maga 61 feljelentést tett. Hozzátette, az ügyészség 47 személyt gyanúsított és közülük 39-et vádolt meg.

Gaudi-Nagy Tamás nem fogadta el a választ, ellentétben a parlamenttel, ahol 187-en szavaztak igennel, 51-en nemmel és ketten tartózkodtak.

LMP: a kormányfő hallgat és terel az azeri-ügyben

Ertsey Katalin (LMP) azt mondta: az azeri baltás gyilkos kiadatási ügye morális válságot okozott Magyarországon, és a kormányfő reakciója ezt a válságot csak tovább fokozta. Az első hírek után "egy emberként fordult az ország népe" a miniszterelnök felé, tisztázza szerepét és tegyen gesztust az örmény nép felé - mondta. Hozzátette: ehelyett halogatás, tétova, dacos, sőt egyre inkább arrogáns nyilatkozatok következtek. A kár nem csak Magyarországot érinti, és csak reménykedni lehet, hogy nem követel további halálos áldozatot "Orbán Viktor nagyszabású üzleti terve a Kaukázusban". Orbán Viktor hallgat és terel - fogalmazott, majd azt kérte, cáfolja hitelt érdemlően az azeriak állítását, akik azt mondják Orbán Viktor volt a megegyezés kulcsa.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy Orbán Viktor bakui államközi látogatása után érkezett írásos megkeresés "az ítélet végrehajtásának átadására". Ez az első alkalom, hogy írásban érkezett ez a kérvény, és a kabinet összkormányzati döntést hozott, megvizsgálva a jogi feltételeket és "sok más tényezőt emellett".

A nemzetközi jog normák szempontjából az átadás iránti kérelem megfelelő volt - közölte. Hozzátette: az azeri hatóságok garanciát vállaltak az ítélet végrehajtására. Nem csak nekünk nem kellett kételkednünk az azeriak állításában, más európai partnerek sem tették volna, ez a szokás a nemzetközi életben - tette hozzá. Az átadást indokolva kifejtette: örmény-azeri konfliktusról van szó, amihez Magyarországnak semmi köze nincs, sem a kirobbantásában, sem a mostani feszült viszonyban. Lezárták a történetet, az azeri hatóság döntését ne a magyar kormányon kérjék számon - mondta, ismét hangsúlyozva: jogszerű, áttekinthető volt az eljárás.

A képviselő a választ nem fogadta el, bejelentette: jószolgálati küldöttség felállítását kezdeményezik az örmény-magyar baráti tagozat, egyházak képviselőinek részvételével, hogy helyreállítsák azt a kárt, amit a kormány okozott. A parlament ezután 201 igen, 43 nem és 33 tartózkodással jóváhagyta a választ.

- MTI -