Képviselői ismételt nemzetbiztonsági átvilágítását kezdeményezi a Jobbik

Az ellenzéki politikus azzal indokolta kérését, hogy a titkosítás alól törölt és nyilvánosságra hozott biztonsági szakvélemény az elutasítást nem indokolja.

A 2010-es parlamenti választásokat követően a Jobbik négy képviselőjének bizottsági tagságát, illetve bizottsági elnöki jelölését is elutasították, mert az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főigazgatója és a belügyminiszter által is aláírt és 20 évre titkosított biztonsági szakvélemény alapján nemzetbiztonsági kockázat merült fel. Staudt Gábor, akit a Jobbik a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöki posztjára kívánt delegálni, az adatvédelmi biztoshoz fordult az ügyben. Az ellenzéki politikus kérésére az ombudsman tájékoztatást kért az AH főigazgatójától, mert álláspontja szerint a minősítés indokolatlan volt. Az AH-nak 60 napja volt arra, hogy a titkos minősítést feloldja vagy bírósághoz forduljon, ha nem ért egyet az átminősítéssel. Miután a hivatal főigazgatója nem élt egyik lehetőséggel sem, a képviselők biztonsági szakvéleményének titkosságát törölték.

A szakvélemény szerint Staudt Gábor esetében az azóta már feloszlatott Magyar Gárda egyesület alapítása jelentett kockázati tényezőt. A Jobbik további három képviselője, Balla Gergő, Schön Péter és Endrésik Zsolt esetében is a Magyar Gárdához fűződő kapcsolatot tekintették kockázati tényezőnek. Utóbbi képviselő ugyanakkor soha nem volt tagja a gárda egyesületének és más szervezetének sem.

A Jobbik emiatt újra kezdeményezi képviselői "C" típusú átvilágítását és jelölésüket a honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottságokba. Az ellenzéki párt ragaszkodna a nemzetbiztonsági bizottság elnöki pozíciójához is, ám erről a frakció vezetése fog később dönteni. A Jobbik, ahogyan a médiatörvény esetében, úgy ebben az ügyben is "elvárná", hogy az Európai Unió indítson vizsgálatot.

- Független Hírügynökség -