Alkotmánybírósághoz fordultak a közszolgák

Az érdekvédők két passzust tartanak elfogadhatatlannak: az érintettek indoklás nélkül elbocsáthatására, illetve a két hónapos felmondási időre vonatkozó szabályozást.

A köztisztviselőre vonatkozó, jövő kedden hatályba lépő törvény a szakszervezetek szerint olyan európai alapelvekbe ütközik, mint például a stabilitás, a kiszámíthatóság, az egyenlő bánásmód, valamint az indokolatlan elbocsátással szembeni védekezéshez való jog. A közszolgák átminősítésével számos joguktól elesnek a dolgozók; ez munkajogilag hátrányos megkülönböztetést jelent, ami sérti a jogbiztonság elvét a nemzetközi normákkal is ellentétes - mondta a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára csütörtöki tájékoztatóján.

Az Unió Alapjogi Chartája tételesen tartalmazza azt a garanciát, amely szerint a tagállamok munkavállalóinak joguk van az indokolatlan elbocsátások elleni fellépéshez. Fehér József elmondta: nem gondolják, hogy a kormányhivatalok vezetői azonnal elbocsátásokat kezdeményeznek majd. Fehér József elmondta: végre megtört a jég, többszöri kezdeményezés után a szakszervezetek csütörtök reggel találkozhattak Navracsics Tibor igazságügyi miniszterrel, aki világossá tette számukra: az év végéig nem terveznek létszámcsökkentést. Amennyiben azonban mégis elbocsátások lesznek, nem lehet majd megtudni, hogy a rossz teljesítménye, vagy éppen életkora, vallási meggyőződése, esetleg politikai véleménye miatt küldik el a munkavállalót - mondta az érdekvédő. Ez egyébként a 680 ezres közalkalmazotti kör körülbelül 70 ezer tagjára érvényes.

Minden közalkalmazottat érint

Más a helyzet a két hónapon felüli végkielégítés 98 százalékos megadóztatásával. A módosítás másik vitatott pontja ugyanis minden közalkalmazottat érint. Ennek értelmében az, aki például 30 évet ledolgozott, akkor 6 hónapos felmentési időt kapott. Az új javaslat értelmében ebből csak az első két hónapot kapná meg, a többit szinte teljes egészében elvinné az új adó - mondta Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára.

Fehér József szerint ráadásul a döntéshozók a módosítással elegendő átállási időt sem hagynak az érintetteknek; korábban a mostaninál jóval kisebb változásokhoz is 3-6 hónapot hagytak - jegyezte meg az érdekvédő. Szerinte az erőltetett menet akár mulasztásos törvénysértést is okozhat, a tájékoztatás illetve a személyi okmányok kiadásának esetleges csúszása miatt. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta, leginkább azt fájlalják, hogy elmaradt a társadalmi szereplőkkel történt egyeztetés, így még csak nem is tudták ismertetni álláspontjukat. Ezt Navracsics Tibor is elismerte - közölte Fehér József.